A jegybankelnök sürgette, hogy az uniós beruházási forrásokhoz döntően a magyar tulajdonú kis-, és középvállalatok jussanak hozzá, és megjegyezte, hogy ezt támogatja az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) összehangolása az uniós forrásokkal, valamint a jegybank kamatpolitikája.
Matolcsy a magyar hitelintézeti rendszert is a gazdasági növekedés korlátai közé sorolta. E tulajdonszerkezettel, a versenyt korlátozó működéssel, a kötelező mérlegalkalmazkodás utáni helyzettel a magyar bankrendszer nem képes támogatni a tartós és dinamikus gazdasági növekedést. A feladatok között említette az átalakulás segítését, gyorsítását, esetleg állami eszközökkel történő támogatását.
A jegybankelnök üdvözölte az MKB Bank Nyrt. megvásárlását, amelyet reményei szerint több hasonló ügylet követhet, mivel szavai szerint ez segítheti a magyar bankrendszer átalakulását.
Matolcsy elengedhetetlennek nevezte a Budapest-program kidolgozását, mivel uniós forrásokból Budapestet csak korlátozottan lehet fejleszteni.
Véleménye szerint szükség van államadósság csökkentési programra is. Közölte: az MNB kamatcsökkentési ciklusa nyomán évi 300 milliárd forinttal, a GDP 1 százalékával csökken 2015-től évente a magyar adósságszolgálat kamatfizetési része. Aogy az uniós források 2020-ig átlagosan évi 1500 milliárd forintos beruházási többletet hoznak a költségvetésbe, ennek mintegy 30 százalékos adócentralizációjával számolva évi 400-500 milliárd forint az uniós forrásokból a költségvetésbe áramló különleges többletbevétel, és ezt a kettőt célzottan az államadósság csökkentésére kellene felhasználni. Matolcsy szerint 2016-tól - az uniós forráslehívások kezdetétől- 2020-ig 5 év alatt évi 3 százalékkal lehetne csökkenteni a célzott forrásfelhasználással a magyar államadósság rátáját.
Véleménye szerint az uniós és az eurózóna válságának nincs vége, ez pedig árnyékot vet a magyar gazdaság növekedésére is. A magyarhoz hasonló mértékű, fenntartható pénzügyi konszolidációra és gazdasági stabilizációra nincs példa az unióban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fenntartható pénzügyi egyensúlyból automatikusan nem következik a tartós, és dinamikus gazdasági növekedés. A gazdaság 2014-ben egyértelműen növekedési fordulatot mutat, de a magyar gazdaságban az örökölt korlátozó tényezők, a jelenlegi globális, uniós, eurózónás feltételek között nincsenek meg a tartós növekedés feltételei - tette hozzá az MNB elnöke.