Az MNB 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el. Az alapkamat csökkenése és a növekedési hitelprogram (nhp) mintegy másfél százalékkal növelte a magyar gazdaság növekedésének ütemét, vagyis a jegybank - támogatva a kormány gazdaságpolitikáját - 2013-2015 között a GDP-növekedés felét adta - sorolta az elnök.

Matolcsy György szerint a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re. Úgy fogalmazott: ami történt,

Kapcsolódó

egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik, ami 2014 őszén indult el

A jegybank mindhárom, törvényben előírt feladatát, az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a gazdaságpolitika támogatását példaszerűen teljesítette 2015-ben is. A magyar gazdasági modell nem lenne ilyen sikeres, ha nincs ilyen jó együttműködés a kormány és jegybank között - jelentette ki Bánki Erik, a gazdasági bizottság előadójaként, majd a Fidesz vezérszónokaként. Szavai szerint amíg a jegybank korábbi "Gyurcsány-barát" vezetése szemérmetlenül magas fizetéseket állapított meg magának, mostani a jegybank osztalékot tudott fizetni a magyar költségvetésnek.

Burány Sándor és Szakács László, az MSZP vezérszónokai azt kifogásolták, hogy Matolcsy György expozéja után elhagyta az üléstermet, így nem válaszol majd a vitában elhangzottakra. Burány úgy vélte: Matolcsy György szabad kezet kapott a jegybank vezetésére, azonban a "szabad kéz politikájából szabad rablás lett" az elmúlt években. Nem a monetáris politikáról szólnak a napi hírek, hanem a jegybank ingatlanfejlesztéseiről, kastély- és műkincsvásárlási programjairól, az MNB-ben zajló sajátos bérfejlesztésről és a Matolcsy György nézeteit népszerűsítő oktatási tevékenységről. Szerinte ezekre a programokra Matolcsy volt miniszterként és jegybankelnökként a forint gyengítésével kereste meg a pénzt.

Mindkét szocialista vezérszónok bírálta a jegybanki alapítványok működését, felidézve, hogy a bírósági és alkotmánybíróság szerint sem "veszíti el közpénz jellegegét" az alapítványokba "pumpált" vagyon.

Szakács László a brókerbotránnyal kapcsolatban azt a kérdést tette fel: ha Matolcsy György szerint egy NATO-szövetséges próbálta megdönteni a magyar kormányt és a jegybankot, akkor vajon melyik külföldi ország ügynöke volt a Fideszhez "ezer szállal kötődő" Tarsoly Csaba, aki a jegybank szeme láttára bocsátott ki fedezet nélküli kötvényeket. "Önök nem lepleztek le semmit, hanem ez magukra rádőlt" - fogalmazott a brókerbotrányokra utalva. Az MSZP képviselője ezzel kapcsolatban arra szólított fel, hogy a Quaestor-vagyont vonják be a kisbefektetők kártalanításába - derül ki az MTI beszámolójából.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka a 2013 előtti monetáris politikát összehasonlítva a mostanival azt mondta: míg 2012-ben az MNB 40 milliárdos veszteséget termelt, és egyik feladatát sem tudta teljesíteni, hiszen nem volt árstabilitás, nem volt pénzügyi stabilitás és a jegybanki vezetés a kormányzati gazdaságpolitikát sem támogatta, addig 2013-ban markáns monetáris fordulat történt.

Mára a jegybank mind a három törvényben meghatározott feladatának eleget tesz. A képviselő szerint az alapkamat csökkentésnek pozitív hatásai voltak, a növekedési hitelprogram pedig segített kihúzni a magyar gazdaságot a "teljes hitelkiszáradás állapotából". Hollik eredményesnek ítélte a jegybank önfinanszírozási programját és felügyeleti tevékenységét is, aminek köszönhetően szerinte sikerült megtisztítani a pénzügyi szektort a csaló módon működő cégektől.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka szerint az MNB 2015-ben elérte elsődleges célját, fenntartotta az árstabilitást. Ezt követően viszont folyamatosan bírálta a jegybank tevékenységét.

A magyar pénzügyi rendszer fiskális alrendszere többé kevésbé ellenőrzött, a monetáris politika viszont a jegybanki törvénynek köszönhetően gyakorlatilag "állam az államban" - fogalmazott a politikus. Az MNB így a nála képződő több száz milliárd forintos nyereséggel gyakorlatilag azt tesz, amit akar. A brókerbotrányra áttérve hangsúlyozta, hogy az MNB vizsgálata csak a Quaestor csődjét követően indult el. A politikus kijelentette, hogy a Buda-Cash a szocialistákkal, míg a Quaestor a szocialistákkal és a Fidesszel is jó kapcsolatokat ápolt.

A forint gyengülése, gyengítése, az euró 310 forintos árfolyamon történő stabilizálása súlyosbította a devizahitelesek problémáit - mondta a frakcióvezető, aki szerint a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon kellett volna forintosítani.

A növekedési hitelprogram fontos volt, de az elindítása mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert alapvetően az egyébként is hitelképes vállalatok jutottak még olcsóbban kölcsönhöz. A képviselő azt is bírálta, hogy jegybankban jelenleg csak 3,1 tonna aranyat tárolnak. Azt is kifogásolta, hogy kevesebb mint a felére csökkentették a bankok által fizetendő adó mértékét. A 2013-ban bevezetett tranzakciós illetéket pedig a pénzintézetek bizonyítottan áthárították az ügyfeleikre, úgy, hogy ez ellen sem a jegybank, sem a kormány nem tett semmit.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a kormányzat nem hajlandó szembenézni a devizahitelesek helyzetének rendezetlenségével. A Jobbik örülne annak, ha jogszabályban rögzítenék, hogy az MNB köteles teljes nyereségét befizetni a költségvetésbe.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy pártjuk - Matolcsy Györggyel ellentétben - nem sikertörténetként látja a jegybank 2015-ös tevékenységét. A kamatpolitikai feladatokat és az árstabilitás biztosítását az MNB "nem kiemelkedően látta el", mert nem volt más dolga, csak alkalmazkodnia kellett a nemzetközi trendekhez. A pénzügypiaci felügyelet viszont erőtlen és vak, "politikai korrupciótól béna" volt. Matolcsy pedig nem támogatja, hanem irányítja a magyar gazdaságpolitikát, ami lényegében alkotmányellenes - szögezte le Schmuck.

A törvénytelen pénzszórás, az urizálás, az offshore-ozás a korrupció fellegvárává tette az MNB-t - folytatta felszólalását a politikus. Létrejött egy állam, az államban, egy olyan kifizetőhely, amelyik az elesetteken élősködik. Eközben az MNB elnöke a Magyar Bankszövetség elnökének lakását használja - sorolta tovább problémáit.

2015-ben forintosították a devizahiteleket, ami egy helyes lépés volt, de azt sokkal korábban meg kellett volna lépni. A piaci árfolyamon történő átváltásokból származó profitot az MNB magáncélokra "lenyúlta". A képviselő veszélyesnek nevezte, hogy a devizatartalékok szintje 25 milliárd euróra csökkent. Egyúttal hatástalannak tartotta a növekedési hitelprogramot is. A brókerbotrányokra áttérve azt mondta, hogy a Quaestornál egy politikailag támogatott pilótajáték folyt, amit az MNB takargatott. A jegybanki alapítványokról úgy nyilatkozott, hogy azokban 30 vezető, kuratóriumi tag dolgozik, ugyanis a hálózatnak az az egyik fő célja, hogy a "Matolcsy-klánnak" szolgáljon kifizetőhelyként.

Megdöbbentőnek nevezte Mesterházy Attila (MSZP) azt, hogy a jegybankelnök a brókerbotrány nemzetbiztonsági és külpolitikai aspektusairól számolt be. Felidézte Matolcsy szavait, a többi közt azt, hogy ami 2015-ben az ügyben történt, "egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik, ami 2014 őszén indult el".

Szerinte arra lehet következtetni, hogy az MNB elnöke az Egyesült Államokat vádolta meg, ezért választ várt arra: mely országra gondolt Matolcsy és az említett ország milyen titkosszolgálati, katonai módszert alkalmazott? Tett-e erről jelentést a jegybank elnöke az illetékes szerveknek? Azok milyen lépéseket tettek a magyar nemzeti szuverenitás megőrzése, a nemzetbiztonság védelme érdekében? Hogyan akarták megbuktatni a kormányt? - sorolta kérdéseit. Erről az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának is tárgyalni kell - véli Mesterházy.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) "őskáoszról" beszélt az MNB működésével kapcsolatban, és kijelentette: miközben az alapfeladatok sorvadnak, a kiegészítő pluszfeladatok burjánzanak. Ezek közül az alapítványok tevékenységeket vagy az ingatlanvásárlásokat emelte ki, utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egy újabb válsághelyzetben az ingatlanportfólió eladhatatlan lesz. Kifogásolta, hogy az MNB költekezésének nincs felső határa, szerinte ennek köszönhető az alapítványok ámokfutása. Rámutatott: a jegybank extranyereségének folyamatos táptalaja a gyengülő forint. Mindezek miatt a jegybank hatékonyabb ellenőrzését sürgette.

Józsa István (MSZP) "a nemzeti bank Fidesz által történő túlfényezését" kívánta árnyalni az MNB nyereségével kapcsolatban. A jegybank nem költségeinek csökkentésével ért el nyereséget, sőt azokat jelentősen növelte. "Virtuális nyeresége" az árfolyam-politikából származik, miután szerinte a kormánnyal közösen sikerült bedöntenie a forintot. Úgy vélte azonban ez a forrás - amely a devizahitelesek nyomora árán keletkezett - nem a nemzeti banké. Bírálta a jegybank felügyeleti tevékenységét is, amely szerinte "károkat okozott", amiért az MNB-nek felelősséget kellene vállalnia.

Az elhangzottakra Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke reagált. Azt mondta a szocialista bírálatokra: az önök idején Simor András "vitézkedett", aki a regnálása alatt értelmetlen módon tartotta igen magasan az alapkamatot, ami drágává tette a hitelezést. Ezzel az elhibázott monetáris politikával kényszerítették nehéz helyzetbe a családokat és a vállalkozásoknak, utóbbiak pedig a 10 százalék feletti kamatot tisztességes üzlettel nem tudtak kitermelni.

A devizahitelesek mentéséről szólva azt mondta: a költségvetés teherbírásához képest mindent megtett a kormányzat. Közép-európai szinten egyedülállónak nevezte az érdekükben tett intézkedéseket, amelyben a jegybank is közreműködött - mondta Bánki.