1990-ben Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel.

2020-ra azonban a lengyelek 36,5 százalékkal közelítettek az EU-átlaghoz, mi viszont csak 17,1 százalékkal, így a lengyel felzárkózás közel kétszeres sebességet ért el hozzánk képest - írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 2019-re, a Covid-19 betörése előtti évre visszaelőzte Magyarország a korábban minket megelőző lengyel gazdaságot. 2020-ban ellenben a járvány által kiváltott válságot jobban kezelte Lengyelország. A lengyel 2,7 százalékos visszaesésnél nagyobb, közel 5 százalékos magyar veszteség miatt 2020 végére újból a lengyelek vezettek. 2021 második felére mindkét gazdaság kilábalt a válságból és elérte a válság előtti GDP szintjét, de a 2020-ban elért lengyel előny fennmaradt: ma ők vezetnek.

Sok a hasonlóság

A két ország mérete, népessége és gazdasági ereje nagyságrendi eltéréseket mutat, mégis igen sok hasonlóság található a lengyel és a magyar modell között. Mindkét gazdaság sikeres felzárkózást hajt végre. A második világháború óta a világgazdaságban 18 nemzet lépett be a fejlettek csoportjába. Az IMF szerint ez az egy főre eső 17 ezer dolláros – folyó áron számolt – jövedelem szint elérését jelentette. Az utoljára belépő 10 nemzet közül 6 kelet-közép-európai: Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a 3 balti ország. Lengyelország és Magyarország lehetnek a következő belépők a fejlettek csoportjába.

Mindkét ország felzárkózása az iparra, ezen belül a feldolgozóipari exportra épült. A lengyel és a magyar felzárkózás egyaránt magas beruházási rátára, erős technológia importra, folyamatos FDI (működőtőke) beáramlásra épül, amelyekhez hozzájárultak még az EU-támogatások. A sikert mindkét gazdaságban a jól képzett és motivált munkaerő, valamint a külföldi működőtőke-beruházások által beáramló modern technológia, menedzsmenttudás és exportpiac egyesítése táplálja.

Mindkét gazdaság sikeresen alkalmazkodott az elmúlt két évtized globalizációjához. Kína felemelkedése és bővülő belső piaca új export-lehetőségeket teremtett a világgazdaság számára. Az erre épülő német kivitelnek szüksége volt/van térségünk olcsó és képzett munka erejére. A kelet-közép-európai régió belső piacai is folyamatosan bővülnek. Az amerikai tőke beáramlása a teljes régióban felgyorsította a belső modernizációt, különösen a digitális átállást, az egyre összetettebb exportszerkezet kiépítését és a pénzügyi innovációkat.

Mindkét országban magas a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és jelentős a külföldi munkavállalás. A lengyelek több évtizede, Magyarország pedig 2010-től képes arra, hogy az örökölt tervgazdaság helyére munkaerőpiacot építsünk fel. A magyar munkaerőpiac soha nem heverte ki a sokkterápiás piaci átmenet foglalkoztatási veszteségét, de 2010 után már ledolgozta a lengyelekkel szemben kialakult hátrányát.

A különbségek miatt megy jobban a lengyeleknek

Az egyezések mellett hasonlóan erősek a két modell különbségei is, végül ezek magyarázzák a lengyel felzárkózás kétszeres sebességét a magyarhoz képest. A piaci átmenet „transzformációs vesztesége” kisebb a lengyel, nagyobb a magyar gazdaság esetében - szögezi le Matolcsy.

Már rögtön 1990-től megjelent a lengyelek előnye, mert a piaci átmenet vesztesége náluk kisebb volt. A magyar sokkterápia az 1990-1993 közötti három év alatt történelmi veszteséget okozott, mert 1993 végén a magyar GDP 18,3 százalékkal maradt el az 1989. év végi szinttől. A lengyeleknél két év alatt, 1990-1991-ben 16,7 százalékos volt a GDP csökkenése.

A magyar növekedésnél – egészen 1998-ig – lényegesen jobb volt a lengyel teljesítmény, így a két ország közötti induló fejlettségi különbség az új növekedési szakaszban már szűkült. A 2008/2009-es nyugati pénzügyi válságot a lengyelek nagyon jól kezelték, mert a költségvetési hiány elengedésével képesek voltak elkerülni a visszaesést, sőt 2009-ben 2,8 százalékos növekedést értek el. Ezzel szemben mi a kettős, belső és külső válság, valamint a hibás válságkezelés hatására 6,6 százalékos visszaesést szenvedtünk el. A lengyelek közel 10 százalékot vertek Magyarországra 2009-ben, tehát egyetlen év alatt.

Az EU csatlakozás körüli éveket is a lengyelek lényegesen jobban használták ki, mint mi magyarok. 1998-tól mi teljesítettünk jobban, de 2004-től már az EU-átlagos fejlettségéhez mért lengyel felzárkózás gyorsult, míg a magyar lassult. Ezután jött a 2008/2009-es kudarc. 2010-re Lengyelország behozta hozzánk képest fennálló történelmi lemaradását. 2010-től fej fej mellett haladt "a két jóbarát", hol egyik, hol másik vezet egy fejhosszal, most éppen a lengyelek.

A lengyelek „tudatossági szintje” is meghaladja a miénket. A lengyel emberek, kormányok, gazdasági szereplők mércéje a német fejlettség beérése, míg a magyar jövőkép meglehetősen homályos. A dinamikus és mozgósító lengyel nemzetstratégiából hasonlóan erős gazdasági stratégiák következnek. Magyarországon viszont mintha a túlélés és a „legyen mindig egy kicsit jobb” általános életérzése uralkodna - írja a jegybankelnök. A lengyeleknél viszont a németek legyőzésének történelmi vágya diktál.

A lengyel modell modernizációs előnyben van hozzánk képest

A lengyelek kétszeres felzárkózási teljesítményének döntő forrása az, hogy a modernizáció legfontosabb eszközeit jobban használják, mint a magyarok. A digitális gazdaság felépítésében a lengyelek lényegesen sikeresebbek. A digitális gazdaság GDP-arányos méretét illetően a világ legjobb 20 országa közé kerültek. Világszínvonalú cégeket építettek fel a fintech és más digitális iparágak területén. Lengyelország például mára a számítógépes játékok egyik világközpontjává vált.

Az elmúlt 30 év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 1990-től egészen 2010-ig egyértelműen sikeresebbek voltak a magyaroknál, azóta viszont lényegében már együtt haladunk. Amiben jobbak nálunk – stratégiai gondolkodás, modernizációs hullámokon lovaglás, digitális átmenet, 4 százalék körüli egyenletes növekedés – ott jó kormányzati programokkal a lengyel előnyök behozhatók a magyarok számára. Az is igaz azonban, hogy ezek hiányában gyorsan és jelentősen elhúzhatnak mellettünk - figyelmeztet Matolcsy.