Az egyöntetű elemzői várakozásokkal összhangban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal 4 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A magyar jegybanki vezetés tőle szokatlan módon viszont 15 órakor sajtótájékoztatót is tart, amelynek témája a kamatpolitika várható alakulása. Ebből elemzők arra következtetnek, hogy változás következik a monetáris politikában, esetleg a jegybankárok utalást tehetnek a kamatcsökkentési ciklus befejezésére. Ugyanakkor több elemző is megjegyzi a kamatdöntésről szóló kommentárjában, hogy a piaci árazások alapján még augusztusban is jöhet kamatvágás, miután 3,73 százalékon áll a 3x6 hónapos határidős kamatláb (FRA).

A sorrendben 12. kamatcsökkentéssel összességében eddig 300 bázisponttal mérsékete az irányadó rátát az MNB tavaly augusztus óta - jegyzi meg Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője, aki azt is hozzáteszi, hogy ezt a támogató piaci környezet (az időszak nagy részében növekvő kockázati étvágy a nagyobb jegybankok likviditásbővítő intézkedései következtében, a kockázatok részbeni kiárazódása a periferiális EMU-tagországok adósságával kapcsolatosan stb.) valamint az infláció több évtizedes mélységbe süllyedése is támogatott.

Az elemző szeirnt a gazdaság elhúzódó gyengélkedése, s különösen a beruházási aktivitás gyengélkedése ugyancsak alacsonyabb kamatszintet indokol, bár közismert a kamattranszmisszió gyengesége, és a hitelbővülésnek a gyenge keresleti oldal legalább annyira oka, mint a kínálati. A fent felsorolt tényezők nagy része továbbra is fennáll, ezért a Takarékszövetkezeti Bank elemzői úgy vélik, hogy a 4 százalékos szint elérésével a magyar alapkamat további csökkentése változatlan külső finanszírozási környezet esetében esetleg már vállalhatatlanul felerősítené a pénzügyi stabilitási kockázatokat, mivel jelentős extra nyomást helyezne a forintra. Hacsak a külső finanszírozási környezetben további érdemi javulás nem következik be, a mai vágást követően egy időre leállhat a kamatcsökkenés - véli Oszlay, aki szerint ugyanakkor kétséges, hogy a lazítási ciklus újraindulhat egy olyan környezetben, amikor a Fed már deklaráltan a likviditásbővítő intézkedéseinek lassú kivezetésére készül.

Oszlay emellett megjegyzi: ha a kamatvágás végének időzítésével kapcsolatban nem is számítanak a bank elemzői konkrétumokra, kíváncsian várják, "milyen hangsúlyokkal kezeli a további csökkentés esetleges kockázatait a jegybankelnök".

A devizahiteles program megbolygathatja a piacot

"Nem meglepő az újabb kamatvágás, a kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor vannak kérdőjelek - fogalmazott Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője a mai kamatdöntést követően. Az elemző szerint az infláció miatt egyelőre továbbra sem kell aggódni; három százalék körül van a maginfláció mértéke, a teljes fogyasztói árindex pedig bő egy százalékkal az MNB hivatalos, 3 százalékos célja alatt van. Az árindex alakulása nem volt tehát akadálya a mai lépésnek - fejtette ki Árokszállási. Az infláció ráadásul továbbra is alacsony lehet, mert bár a tranzakciós illeték újabb emelése és a dohánytermékek árrésének emelkedése felfelé hat, a várható újabb rezsicsökkentés és a gyenge kereslet ezt bőven ellensúlyozza.

A kamatkilátásokkal kapcsolatban azonban mégis felmerülnek kérdések - figyelmeztet az Erste elemzője. A további csökkentéshez egyértelműen fenn kellene maradnia a támogató nemzetközi környezetnek, de a május óta látott tapasztalatok azt mutatják, hogy ez könnyen megváltozhat. Emellett, a továbbra is számottevő külső adósság miatt szükség van egy bizonyos szintű kamatprémiumra. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy újabb devizahiteles programon gondolkozik a kormány, ami megbolygathatja a piaci nyugalmat - jegyzi meg Árokszállási.

Bár az elmúlt hetekben újra javulni látszó piaci hangulatban, az árazások alapján ismét úgy tűnik, hogy 4 százalék alatt lehet a kamatvágási ciklus alja, de az Erste elemzői egyelőre kitartanak azon véleményük mellett, hogy nem lesz idén további monetáris lazítás. Ahogyan közeledünk a kamatcsökkentési ciklus aljához, egyre fontosabb, hogy az MNB valamilyen módon belefűzze kommunikációjába, hogy hol lehet vége a csökkentési ciklusnak. Az említett, bizonytalansági tényezők miatt különösen "nagy érdeklődéssel" várják az MNB mai sajtótájékoztatóját a döntést követően, amivel felelevenítené a korábbi jegybankelnökök alatt megszokott gyakorlatot az intézmény - fogalmazott az elemző.

A forintnak a szerdai kormányülés fájhat

Az Equilor elemzői is úgy látják, hogy miután az inflácó jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat, ami akár teret is engedhetne egy további kamatcsökkentésnek, a lazítási ciklust így valószínűleg a törékeny nemzetközi tőkepiaci hangulat állíthatja meg. Az Equilor szerint a júniusi korrekciós fázis mutatott rá arra, hogy a piacok mennyire függnek a Fed QE3 programjától. Az elemzők szerint a forintpiacot Matolcsy szavai még megbolygathatják, de a leglényegesebb hatást a szerdai kormányülés okozhat, ahol kiderülhet, mit lép a kormány a devizahitelesek ügyében. Egy radikálisabb forgatókönyv negatívan érintheti a forintot - jegyzik meg az elemzők.