Matolcsy szórta leginkább a pénzt

Még meg sem száradt a tinta az idei költségvetés második módosításán - amelyben a parlament a korábban elhatározott 250 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött -, egyes tárcáknak további spórolásokról kell döntenie ahhoz, hogy az idei költségvetésüket tartani tudják - legalábbis ez szűrhető le az államkincstár adataiból.

Az első öt hónapban a minisztériumok az éves kiadásaik 38,3 százalékát költötték el az időarányos 42 százalékkal szemben, de a teljesítmények igencsak szórnak. A költekezésben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezet, a tárca júniusig 74,8 milliárd forintot költött el a 128,1 milliárdos éves költségvetésből, ami 85,5 milliárd forintos teljesítményt jelent. Ez rossz ómen az év második felére.

Az NGM még az agrártárcát is meg tudta előzni, hisz a vidékfejlesztési minisztérium az éves keretének csak a 51,7 százalékát költötte el. Ez ugyan meghaladja az időarányosat, ám az év eleji agrártámogatási kifizetések a tárca esetében a fejnehéz költést indokolják.

Az időarányosan jelentősen túlteljesítette viszont a költéseit a köztársasági elnök hivatala, ahol az éves kiadások 47,2 százaléka fogyott el az első öt hónapban. Igaz ez csak 80 millió forintos pluszt jelent, amely nem rengeti meg az államháztartás egészét, de a hivatalt az év második felében spórolásra kényszerítheti.

Dicséretesen keveset költött viszont a Miniszterelnökség, ahol az első öt hónapban alig 407 millió forint fogyott el, ami az éves büdzséjének a 12 százaléka. A Miniszterelnökség fejezetében mintegy egymilliárd forint van elkülönítve az elnökséggel és a protokollal kapcsolatos kiadásokra. További 1-1 milliárdot különítettek el bérköltségekre illetve dologi kiadásokra - az államkincstári adatok szerint eddig nem nyúltak ezekhez a pénzekhez.

Hasonlóan alacsony - 30,1 százalékos költéssel büszkélkedhet az uniós fejezet: az első öt hónapban 438 milliárd forintot fizettek ki - a tavalyi 321 milliárd forint után. A növekedés nem számottevő, sőt meglepő annak fényében, hogy az első öt hónapban alaposan megnőtt államháztartási hiányra adott egyik "kincstári magyarázat" az uniós fejlesztések felgyorsított kifizetése volt.

Meglepetés bevétel néhány tárcánál

A költségvetési bevételek túlnyomó része az adóhivatalnál keletkezik - ám a minisztériumok többsége rendelkezik kisebb-nagyobb saját, jellemzően igazgatási bevétellel. Ezek várható mértékét a tárcák igyekeznek alulbecsülni - bár az is igaz, hogy már elmúltak azok a szép idők, amikor a terven felül többletbevételeket a tárcák saját hatáskörben költhették el.

Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy a Belügyminisztérium egész évre tervezett 32,7 milliárd forintos bevételi előirányzata szinte 100 százalékban teljesült, de a nemzetgazdasági tárca tervezett 14,4 milliárdjából 13 milliárd már befolyt az első öt hónapban - ez utóbbi részben magyarázhatja a tárca nagyobb költéseit is.