A kedd este benyújtott módosítás az Index szerint ugyanis egyezik azzal, amit még március 7-én küldtek ki véleményezésre Brüsszelbe. A kedd késő esti közleményben a minisztérium maga sem állítja, hogy ezzel feloldotta volna az ügyben a Brüsszellel illetve az Európai Központi Bankkal több mint másfél éve húzódó konfliktust a Magyar Nemzeti Bank ügyében.
A benyújtott törvényjavaslat lényegében megegyezik azzal, amit az Európai Központi Banknak (ECB) küldött ki az NGM március 7-én. Matolcsy akkor gyors véleményt sürgetett, mondván, a jegybanktörvény körüli vita rendezése a feltétele az IMF-tárgyalások megkezdésének.
Az új törvénymódosítás tartalmilag két pontot érint: törölnék a decemberben elfogadott jegybanktörvényből azt a passzust, ami előírja, hogy a jegybanknak meg kell küldeni a monetáris tanács ülésének napirendjét a kormánynak, illetve amely szerint a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a tanács ülésein. (Ez a korábbi jegybanktörvény szerint is így volt.) A másik módosítás a jegybanki vezetők felmentésével kapcsolatos bekezdéseket törölne el a törvényből.
Az Index írása azonban arra mutat rá, hogy az egyik bekezdést kifejezetten megtartani kérte az ECB, külön rávilágítva, hogy a 46. paragrafus 10. bekezdése egyrészt teljesen megfelel az uniós szabályozásnak, másrészt elhagyása több szempontból is kifogásolható és jogbizonytalanságot eredményez. (Egyrészt a törvény számos más pontja is hivatkozik a bekezdésre, e hivatkozások így a levegőben lógnak majd - a most benyújtott módosítás erre sincs figyelemmel. Másfelől az ECB szerint "további ok a 46. szakasz (10) bekezdés hatályban tartására, hogy annak törlése esetén sem az Alaptörvény, sem pedig az MNB-törvény nem határozná meg, hogy az Országgyűlés vagy Magyarország köztársasági elnökének hatáskörébe tartozik-e a Monetáris Tanács tagjainak felmentése".
Az Index szerin az ECB véleménye most is kitér a már korábban is jelzett aggályukra, miszerint a monetáris tanács bővítésének és egy új alelnök miniszterelnök általi kinevezésének lehetőségének megteremtésével a törvény alkalmas lehet a jegybanki függetlenség csorbítására. Emellett továbbra is az ECB által kifogásoltak között van az Alaptörvényre tett eskü előírása is.
Még régebbi konfliktus a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése. Mint ismert, 2010 őszétől a korábbi szabályozás módosításával a negyedére-harmadára csökkentették az elnök és alelnökök bérét. Az Európai Bíróság joggyakorlata is ismert hasonló kérdésekben, mandátumuk alatt a vezetők bére nem csökkenthető. Az új módosítás továbbra sem nyúlna a jegybanki vezetők a kormányváltás után csökkentett fizetéséhez - írja az Index.
Az ECB múlt csütörtöki publikált véleménye után az NGM pénteken jelezte, hogy ötoldalú, szakmai informális egyeztetést kezdeményezett, melyen az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutalap, Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány képviselői vesznek részt. Az egyeztetésre már most hétfőn sor került Frankfurtban, azonban az ott történteket annak tényén túl egyelőre egyik résztvevő sem kommentálta. A parlamentnek benyújtott törvénymódosítás fényében azonban sikeresnek aligha nevezhetik majd a megbeszélést - jegyzi meg az Index.