Az előterjesztő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal újraírta a tanácsnak az államadósság mértékének vizsgálatára vonatkozó eljárását. Ennek értelmében a kormány a költségvetés tervezetét - beleértve a fejezetek főösszegét, valamint a hiány vagy a többlet mértékét érintő módosításokat - részletes számításokkal alátámasztva, és a jogszabályváltozások költségvetési hatását bemutatva véleménynyilvánítás céljából megküldi a tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a kabinetnek. A tanács észrevételeket tehet, vagy jelezheti, ha nem ért egyet a tervezettel. Utóbbi esetben a kormány az indítványt ismét megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.

A költségvetési javaslat tárgyalása során, a fejezeti főösszegekről szóló szavazás után a házelnöknek egy napon belül tájékoztatnia kell a tanácsot az elfogadott fejezeti főösszegekről, és be kell mutatnia az elfogadott módosító indítványok részletes számszaki hatását. Az újból megnyitott részletes vita lezárása után elkészített egységes költségvetési javaslatot a házelnök el kell hogy küldje a tanácsnak, amely megvizsgálja, hogy az egységes javaslat megfelel-e az alaptörvényben rögzített államadósság-szabálynak. A testületnek a véleményéről a kézhezvételt követő három napon belül kell tájékoztatnia a házelnököt.

Nem fogadható el a GDP felét meghaladó költségvetés

Az új alaptörvény szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetést, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Mindaddig pedig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, a parlament csak olyan központi költségvetési törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

Ha a tanács azt állapítja meg, hogy az egységes javaslat elfogadásával sérülne ezen államadósság-szabály, akkor véleményét részletesen indokolja, a kormánynak pedig zárószavazás előtti módosító indítványt kell benyújtania az adósságszabálynak való megfelelés érdekében. A tanács a zárószavazás előtti módosító indítványokról is véleményt nyilvánít.

Ha a tanács mindezek után megtagadja az előzetes hozzájárulást, el kell halasztani a költségvetés zárószavazását. Ebben az esetben a kabinetnek újabb zárószavazás előtti módosító indítványt kell beterjesztenie, és ezt az eljárást mindaddig kell folytatni, amíg a KT nem ad előzetes hozzájárulást az elfogadáshoz.

A törvény azt is kimondja, hogy a központi költségvetés módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslatról, amely megváltoztatná a büdzsé bevételeinek és kiadásainak főösszegét, illetve növelné a hiány mértékét, ugyancsak a tanács előzetes hozzájárulása alapján lehet végszavazni. Ha a tanács az előzetes hozzájárulás megadását megtagadja, a kormány a tanács döntését megalapozó indoklásban foglaltak alapján zárószavazás előtti módosító javaslatot készít.

A határozatképesség kérdése

A tanácsra vonatkozó működési szabályok szerint a testület akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Azt a tervezett passzust végül azonban elhagyták a jogszabályból, amely szerint ha a tanács valamely tagjának tisztsége nincs betöltve, akkor a másik két tag egyhangú döntéssel hozza meg határozatait.

A KT feladatai közé tartozik a költségvetés tervezetéről való véleménynyilvánítás, döntés arról, hogy előzetes hozzájárulást ad-e a büdzséhez, továbbá félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos vagy azzal összefüggő bármely kérdésről.

Se illetmény, se juttatás

A tanács tagjai feladatuk ellátásáért illetményre és egyéb juttatásra nem jogosultak. Az eredeti tervek szerint az elnöknek járt volna díjazás, és a fideszes Rogán Antal is beterjesztett a Ház elé egy olyan zárószavazás előtti módosító indítványt, amely szerint a tanács elnöke a nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét kereste volna, ezeket azonban a parlament elvetette.

A Költségvetési Tanács elnöke a költségvetési törvény, és a költségvetés módosításának tárgyalásakor jogosult részt venni az Országgyűlés és annak bizottságai ülésén, ott felszólalhat, véleményét kifejtheti. A KT elnöke nem lehet országgyűlési képviselő, kormánytag, állami vezető, bíró, ügyész, kormány- vagy köztisztviselő, továbbá nem állhat szolgálati jogviszonyban.

Egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal kivették az egységes javaslatból azt a passzust, amely szerint ha a Költségvetési Tanács elnökének, az Állami Számvevőszék elnökének, vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének tisztsége átmenetileg nincs betöltve, akkor a tanács elnöke és másik tagja; az elnöki tisztség betöltetlensége esetén pedig a másik két tagja végzi tovább a tanács tevékenységét.