A MAVIR és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott HFT-t a MEKH a jogszabályokban előírt szempontokat, valamint a nyilvános konzultáció észrevételeit figyelembe véve határozatban hagyta jóvá.

Az átviteli rendszerirányító évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kilovoltos és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. 

A 2022-ben összeállított hálózatfejlesztési terv tartalma a következő:

  • a hálózatfejlesztés kiinduló adatai,
  • a villamosenergia-rendszer természetviselkedései,
  • fejlesztési politikái,
  • fejlesztési stratégiái,
  • valamint az átviteli hálózat következő tizenöt évben megépítendő vagy felújítandó elemei,
  • a már jóváhagyott fejlesztések,
  • illetve az elosztói hálózat tekintetében a következő tíz évben megvalósítandó beruházások.

Növekvő fogyasztásra készülnek

A meglévő alállomások bővítése mellett több telephelyen – Pécsett, Hévízen, Szabolcsbákán, Perkátán – újabb transzformátorok beépítésére van szükség a MAVIR szerint, az adott térségek ellátásbiztonságának fenntartása érdekében.

A teljesítménynövelés ki tudja szolgálni az újabb, jelentős volumennel rendelkező fogyasztók energia-, valamint az adott térségben jelentkező, és elsősorban napelemes erőművi fejlesztések csatlakozási igényeit.

  • Átépítik az albertirsai és a martonvásári alállomásokat, hogy környezetvédelmi okokból kicseréljék a kiemelten üvegházhatású SF6 gázzal működő megszakítókat.
  • Több új kapcsolóállomás és két jelentősebb új alállomás is épül főként az ipari napelemparkok minél gyorsabb csatlakoztathatósága érdekében.

A magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg 4000 megawattnyi ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel, és további 5000 megawattnyi kapacitással bővülhet 2027-ig.

A napelemes termelőkapacitásokkal így az eredetileg 2030-ra tervezett célt korábban, már 2025-ig elérjük, a következő évtized elejére pedig akár kétszeresen meg is haladhatjuk.

Nemzetközi bővítésekkel készülnek 2030-ig

Több nemzetközi kapcsolat bővítése is szerepel a hosszú távú, 2030-ig szóló tervekben. Így a Békéscsaba és a romániai Nadab közötti, ugyancsak 400 kilovoltos távvezeték bővítése a második rendszer kialakításával, a Sándorfalva és Subotica közti második 400 kilovoltos távvezeték 2028-ig, illetve a Józsa és Nagyvárad közötti 400 kilovoltos távvezeték megépítése 2030-ig. 

Zajlik két jelentősebb, az Európai Unió és Magyarország kormánya által, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretéből támogatott program is:

  • A kerepesi alállomás bővítése részben a főváros ellátásbiztonságának megerősítését szolgálja. Az átviteli hálózat egyes szakaszainak upgradeje keretében több mint 500 kilométer hosszban sodronycserét jelent a terhelhetőség növelése érdekében,
  • továbbá összesen húsz 400 kilovoltos alállomás fejlesztése 2024 végéig.