termelési oldalon - az előző negyedévekhez hasonlóan - nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, míg lassult az ipari termelés növekedése. A szolgáltatásoknál továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat kibocsátása - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Felhasználási oldalon a nettó export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal.

Az elemző szerint az utolsó negyedében kissé gyorsulhat a növekedés, részben bázishatások miatt, így az ipari termelés gyorsabb növekedésére számít, amit egyes kapacitások felfutása is támogat. A fogyasztás a kedvező munkapiaci folyamatok, a növekvő reálbérek és foglalkoztatás, valamint a magas fogyasztói bizalom hatására tovább növekedhet, a 2007-2014-es EU források felhasználásának határideje miatt a negyedik negyedévben felfuthatnak a beruházások, az államháztartás igen kedvező helyzete miatt élénkülhet a közösségi fogyasztás is. Így a negyedik negyedévben - a pozitív naptárhatást is figyelembe véve - a növekedés újra megközelítheti a 3 százalékot.

Az idei növekedési előrejelzését azonban Suppan a beérkező részletes adatok függvényében 3,1 százalékról kismértékben 3 százalék alá módosíthatja. Jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt továbbra is 2,5 százalékos növekedésre számít, a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja. A szűkebb régióban elmarad a hazai növekedés a 4,3 százalékos cseh, a 3,6 százalékos román és szlovák, valamint a várhatóan 3 százalék feletti lengyel növekedéstől, azonban az európai és euróövezeti átlaghoz, valamint a fejlettebb európai országokhoz képest folytatódik a felzárkózás - fogalmazott a Takarékbank szakértője.

Vélhetően folytatódott a beruházások csökkenő trendje, azaz a tavalyi évhez képest kevesebb beruházás indult a magyar gazdaságban, ami érdemben visszafoghatta a növekedés mértékét - állapította meg Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője. Régiós összehasonlításban nemcsak leszorult a dobogóról Magyarország, hanem sereghajtóvá vált.

Az Erste elemzői továbbra is fenntartják a 2,8 százalékos növekedési várakozásukat 2015-re és a 2,4 százalékos előrejelzésüket 2016-ra, azonban látnak lefelé mutató kockázatokat. Ha a negyedik negyedév is negatív meglepetést hoz, akkor az MNB monetáris tanácsa jövőre úgy dönthet, hogy újra kamatcsökkentő ciklusba kezd annak érdekében, hogy támogassa a növekedést.

Mivel első becslésről van szó, nem lehet részletesen látni, mi hajtotta előre, és mi fogta vissza a gazdaságot. Azzal számolni lehetett ugyanakkor, hogy a szolgáltató szektorok jól szerepelnek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben szerepelhetett - kommentált Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint a 2,3 százalékos növekedés miatt kétséges, hogy a teljes évben elérjük-e a 3 százalékos többletet. Az utolsó negyedévben javulhat a helyzet, a harmadik negyedévesnél nagyobb növekedés várható, összességében 2,5-3 százalékos növekedéssel zárhatja az évet a magyar gazdaság - fogalmazott a szakember.

A GDP-adat kissé elmarad a piaci várakozásoktól , de a második olvasatban még változhat - véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Várakozása szerint az éves átlagos GDP-növekedés 2,7-2,8 százalék közelében lehet a tavalyi 3,7 százalék után, amit 2016-ban további lassulás követhet.  KSH a végleges és részletes bontást is tartalmazó GDP-adatot december 4-én közli.

NGM: Növekedésösztönző csomagok jönnek

A korábbi negyedévekhez képest mérsékeltebb növekedés hátterében az aszályos nyár miatti gyengébb mezőgazdasági teljesítmény húzódik meg. Ha az ágazat hatását kiszűrjük, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzőinek számítása szerint 3 százalék körüli növekedés valósult volna meg.

A GDP szerkezete továbbra is kedvezőnek és stabilnak mondható. A növekedés továbbra is meghaladja az uniós átlagot, másrészt pedig a gazdaság növekedése változatlanul nem eladósodásra épül, ami hazánk kitettségét és sérülékenységét lényegesen csökkenti.

Az eddigi tényszámok megerősítik, hogy a külső környezetben jelentkező negatív kockázatok, mint a migrációs helyzet, a Volkswagen-botrány, valamint a kínai gazdaság lassulása egyelőre nem voltak érdemi hatással a hazai folyamatokra.

A növekedés fenntarthatósága érdekében a magyar kormány négy pontban tervez további növekedésösztönző lépéseket: a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében. Ez a négy pillér hosszú távon biztosíthatja Magyarország fejlődését, a magyar gazdaság további növekedését. Az erőteljes növekedésnek köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye már idén év elején meghaladta a válság előtti szintet.