A bérek kapcsán alapvető nézetkülönbség van a szakértők és a politikai pártok között is. Az egyik irányzat azt mondja, hogy a bérek emelkedése a cégek számára olyan költségnövekedést jelent, amely súlyos versenyhátrányba hozza őket. A másik felfogás szerint a bérekre nem szabad egyszerű költségelemként tekinteni, mivel a dolgozók nem gépek, amelyek jobb és hatékonyabb technológiára cserélhetőek. Azaz, ha a dolgozó nem motivált, akkor elmegy, és korlátosan pótolható. Ezen kívül a keresetek növekedése akár fogyasztásnövekedést is eredményezhet, mivel nagyobb jövedelemből/fizetésből többet lehet vásárolni, ez pedig új munkahelyeket eredményezhet.
A PA szerint miközben érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő a vállalkozások költsége, viszont egyre inkább az olyan helyzet áll elő, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon. Az pedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása.
Vészjósló jelek
A Policy Agenda egy korábbi felmérése ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a hazai kis- és középvállalkozások 10 vezetője közül hatan arról számoltak be, hogy az elmúlt egy évben már voltak nehézségeik az új munkaerő megtalálásban. A kormány által közzétett hiányszakmák listájából pedig már látszik, hogy nem csak a képzettséget igénylő, hanem már a szakképzettséget nem igénylő szakmákban is munkaerőhiány van.
A kereskedelemben már nem csak a szakszervezet panaszkodnak arról, hogy nem elég a létszám, és emiatt túlterheltek a dolgozók. Az Auchan nemrég bejelentett 10 százalékos béremelése is azt mutatja, hogy a cégek elkezdtek egyre jobb bérajánlatokkal munkaerőt keresni. Ma már nyilvánvaló, hogy van egy bérfeszültség az országban, amely már munkaerőhiánnyal is társult - véli a PA.
Hogyan változtak a hazai bérviszonyok
A PA megvizsgálta, hogy a gazdasági válság óta hogyan változtak a hazai bérviszonyok a versenytársainkhoz képest. Ebből kiderül, hogy miközben az ország 2008 és 2014 között jelentős, 47 százalékos bruttó minimálbér emelést hajtott végre, az átlag alatti jövedelműek nettó bérében ez nem jelent meg. Az elmúlt hét évben összesen 10 százalékkal nőtt az átlagjövedelem felét keresők fizetése, miközben az infláció 29 százalék volt.
Az adatok azt mutatják, hogy Bulgária, Románia Lengyelország, Észtország az átlagjövedelem alatt kereső munkavállalóival jobban bánik, mint Magyarország. A kiskeresetűekre vonatkozóan hozzánk hasonló hátrányos átrendezést nem hajtott végre egyik ország sem.
| országok | Bulgária | Cseh-ország | Észt-ország | Lettország | Litvánia | Magyar-ország | Lengyel-ország | Románia | Szlovénia | Szlovákia |
| infláció | 24% | 16% | 29% | 26% | 28% | 29% | 21% | 38% | 17% | 16% |
| bruttó minimálbér | 54% | 6% | 28% | 41% | 25% | 47% | 49% | 80% | 39% | 31% |
| nettó2 átlag 50% | 45% | 14% | 28% | 7% | 6% | 10% | 25% | 25% | 16% | 17% |
| nettó átlag 67% | 45% | 15% | 29% | 9% | 5% | 18% | 26% | 25% | 16% | 18% |
| nettó átlag 80% | 45% | 15% | 29% | 9% | 5% | 25% | 26% | 25% | 13% | 17% |
| nettó átlag 100% | 45% | 15% | 29% | 10% | 5% | 37% | 26% | 26% | 13% | 17% |
| 1/ Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia 20008-2013. közötti 2/ nettó átlagnál a gyermekek után járó kedvezmények nélkül Forrás: KSH, Eurostat, és az egyes országok statisztikai hivatali alapján készítette a Policy Agenda | ||||||||||
Magyarországon a kiskeresetűek az elmúlt évek vesztesei, miközben látják, hogy a társadalom egy rétégének sokkal jobban javulnak a jövedelmi viszonyai az egykulcsos adórendszer miatt is - jegyzi meg a PA, majd hozzáteszi: és nincsenek kevesen a kiskeresetűek. Az állami szervezet által készített egyéni bér és kereset statisztika adatai alapján a főállásban dolgozók mintegy 48 százaléka az átlagkereset 80 százalékánál kevesebbet kereshet a PA becslése szerint. Számukra a válság utáni időszak politikája azt eredményezte, hogy a kereset talán csak arra elég, hogy a mindennapi létszükségleteket fedezze. A foglalkoztatottak ezen körének nincs lehetősége a megtakarításra, ezért növekszik számukra a bizonytalanság. Erre a helyzetre pedig politikai válaszokat akarnak.
Ezzel kezdeni kell valamit
Miközben a PA szerint elkerülhetetlen, hogy a kiskeresetűek helyzetével valamit kezdjen a politika, mégsem látszik az elszántság. Az állami szférában a kormányzatnak közvetlen ráhatása van saját munkavállalóinak a bérére. Ennek aztán lehet áthúzódó hatása a versenyszférára, de ott leginkább a minimálbér(ek)rel, és az adórendszerrel lehet határozott lépéseket tenni.
A jelenlegi kormány amellett, hogy általában befagyasztotta a közszféra béreit (2010 és 2014 között 7 százalékkal nőttek összesen), az egykulcsos adóval és a minimálbér adómentességének megszüntetésével csökkentette a legkisebb keresetűek bérét. Ez egy egész más út, mint az első Orbán-kormány alatti időszak, amikor az 1999 évi 17 888 forintos nettó minimálbért, 2002-re 37 750 forintra emelték.
Most azonban mintha nem merne a kormányzat egy radikális béremelés útjára lépni, pedig 2005-ben még a minimális keresetek feltétlen javítása mellett érvelt a mostani kormányfő, amikor az áfa 25-ről 20 százalékra csökkentése helyett a Gyurcsány-kormány számára a legkisebb keresetűek adójának 13 százalékra történő csökkentését javasolta.
Előbb-utóbb emelni kell
A PA szerint a gazdasági folyamatok előbb-utóbb kikényszerítik a legkisebb keresetűek bérének növelését, ezért politikai értelemben a mostani időszak a "térfoglalásé", azaz ki tudja sajátjaként eladni ezt az ügyet a választók számára. A kormány nem szánta rá magát erre, de az ellenzék is mintha tétovázna. A baloldal részéről az MSZP és az LMP tett kísérletet egy béremelési ígéretre, programra, de ezek meglehetősen félszegek lettek. Az LMP számára nem ez vált "Az üggyé". Az MSZP pedig mintha maga sem hinne benne, legalábbis az elmúlt hetek megszólalásai azt mutatják, hogy talán kételkednek ennek a témának a sikerességében. Az elkövetkező fél év talánya a PA szerint, hogy a menekültügy mellett, majd azon túlmutatóan, ki lesz képes ebben a kérdésben a választók számára értékelhető módon megszólalni.