Valószínűbb azonban, hogy a megegyezésre várni kell, hiszen az idei 3,4 százalék után ekkora növekedést igen nehezen lehetne letuszkolni a vállalkozások torkán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként a kormány szándékait illetően már júniusban elszólta magát: a 2016-os költségvetés elfogadása után Lázár János azt nyilatkozta, a kabinet öt és fél százalékkal kalkulál - írja a Népszabadság.
A szakszervezetek ezt legfeljebb tárgyalási alapnak tekintik. Az érdekszövetségek között egyetértés van abban, hogy a minimálbér nettó összegének el kell érnie a mindenkori létminimumot, amely ma legalább húszezer forinttal haladja meg a legkisebb keresetet - hangsúlyozza Kordás László, a MASZ elnöke. Maguk hároméves programot dolgoztak ki, amely szerint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó. Így számításaik szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét.
Ma a 105 ezres minimálbérből a munkavállalók több mint 36 ezer forintot fizetnek be adók és járulékok címén, míg a munkáltatóknak egy ember további csaknem harmincezer forintba kerül, ami szerinte elképesztően sok. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta - amikor a közterhek a jelenleginek a felét sem érték el - a minimálbér több mint 31 ezer forinttal nőtt, de ebből a foglalkoztatottaknál mindössze nyolc és fél ezer maradt.