A munkaerőpiac megközelítette a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság szintjét. Ez az állapot jövőre is fennmaradhat, ami támogathatja a bérnövekedést 2017-ben is - kommentálta a friss adatokat Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

A különböző kormányzati lépések, mint például a minimálbér és a garantált bérminimum emelés is abba az irányba mutatnak, hogy a bérek dinamikus ütemben való bővülése várhatóan nem hagy alább, sőt még gyorsulhat is az idén látott tempó.

Becslések szerint idén 2,1, 2017-ben pedig 3,4 százalékkal nőhet a GDP, amelynek az elsődleges motorja az idei évhez hasonlóan a háztartások fogyasztása lehet. A növekedést támogathatja az is, hogy az idei gyenge beruházási aktivitást követően, jövőre már hozzájárulhatnak a beruházások a gazdasági bővüléshez köszönhetően az EU-s támogatások nagyobb mértékű felhasználásának. Lefelé mutató kockázatot jelent az európai konjunktúra gyengélkedése az erős külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül.

Idén az év egészében markáns, 7 százalék körüli reálbér-bővülés várható, ami jövőre még átlagosan 2 százalékra emelkedő infláció mellett is megismétlődhet. A minimálbér és a garantált bérminimum nő, a folytatódó bérkorrekciók és bizonyos foglalkozásokban az életpálya-modellek kiterjesztése révén a nettó bérnövekedés üteme a 9-10 százalékot is elérheti 2017-ben - állapította meg Oszlay András, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Ugyanakkor a foglalkoztatás bővülése lassulóban van, különösen a versenyszektorban, ami a munkaerő-tartalék gyors fogyatkozása, és az ebből fakadóan egyre feszesebb munkaerőpiac mellett elkerülhetetlen. Ez tehát inkább munkaerő-kínálati elégtelenségből fakad, ami fokozhatja az amúgy is felerősödött bérnyomást. Ennek ellenére az elemző nem várja, hogy az infláció robbanásszerűen erősödne, mert a lakosság egyéb jövedelmeiben nincsen ilyen dinamikus növekedés, a megtakarítási hányad sem csökken a háztartások körében, a megnövekedett fogyasztás egy része pedig még az előző időszaki elhalasztott fogyasztás pótlásának felel meg, így nem épül fel jelentős kereslet oldali inflációs nyomás. A kockázatok mindenesetre az infláció vonatkozásában már javarészt felfelé mutatnak, s erre valószínűleg az MNB monetáris tanácsa is kitér majd a ma délutáni közleményében.

A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában (5,4 százalék), mint a versenyszférában (5,2 százalék), de idén ilyen alacsony különbözet a két dinamika között még nem volt megfigyelhető. Mindez érdekes fejlemény, mivel a harmadik negyedév végétől egy újabb jelentős béremelési hullám indult meg a közszférában - véli Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Idén január-októberben átlagosan 6 százalékkal nőttek a bruttó bérek Magyarországon, és jövőre a munkaerőhiány, a minimálbér emelése és az általa kikényszerített általános bérnyomás ennél még magasabbra lökheti a bérnövekedés dinamikáját.