A Primus Egyesület szerint a páciensek érdekeit, a család- és gazdaságpolitikai hatásokat és a vállalkozások jogbiztonságának követelményeit is szükséges figyelembe venni a meddőségi kezelések szabályozásakor. Azonnali egyeztetést kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal, hogy hatékony, a páciensek, a privát szolgáltatók és az állam számára egyaránt kielégítő megoldást találjanak az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások biztosítására - áll az egyesület közleményében.

A szervezet abban egyetért a kormányzattal, hogy a hazai demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek, ugyanakkor álláspontja szerint ez jelenleg teljesül, hiszen a magánszolgáltatók az állami ellátórendszerrel párhuzamosan végeznek meddőségi kezeléseket. Ezek az ellátások hiánypótlók, hiszen a gyermekre váró párok legtöbbje számára az idő az egyik legfontosabb tényező a meddőségi kezelés sikeressége szempontjából - írják.

A párok 15 százaléka érintett

Hazánkban a párok mintegy 15 százaléka küzd meddőségi problémákkal: a fogantatási zavarok minden hetedik, fogamzáskorú párt érintenek, akik emiatt a meddőségi kezelést választják. A kezelések időtartama széles skálán mozog, 30 naptól akár évekig is tarthat, miközben a siker valószínűsége a női életkor előrehaladtával rohamosan csökken. Ezért a várakozási idő minimalizálására, valamint arra kell törekedni, hogy a kezelést lehetőleg minél több intézményben – állami és privát szolgáltatóknál – egyaránt elvégezhessék.

A meddőségi kezelések mindkét fő területe komplex és kimagasló szakértelmet igényel. Az egyszerűbb, olcsóbb és gyors méhen belüli eljárásokat (például az inszeminációt) jelenleg is több száz praxisban végzik országszerte.

Méhen kívüli IVF (in vitro fertilizáció) eljárásokat („lombikkezelést”) pedig 12 állami és három magánintézmény végez. A különféle meddőségi beavatkozásoknak (lombik, inszemináció, gyógyszeres kezelés) köszönhetően évente mintegy 4000 gyermek születik Magyarországon, ami a teljes születésszám közel 5 százaléka.

Lehetnek még meglepetések

A Primus szerint ugyancsak rendkívül aggályos, hogy a javaslat szövege alapján bármilyen reprodukciós szolgáltatás – így például a méhen belüli eljárás is – állami hatáskörbe vonható lenne, ami a szolgáltatók százainak okozna jelentős gazdasági hátrányt. Sőt, mivel az IVF-beavatkozások feltétele minimum három sikertelen inszeminációs eljárás, tovább növelné a Covid miatt a megszokottnál is hosszabb várólistákat.

A magánszolgáltatókat képviselő egyesület hangsúlyozza, a meddőségi kezelésekkel is foglalkozó magánegészségügyi intézmények aktívan támogatják a kormányzat családpolitikai céljait: gyorsan elérhető, kiemelkedő színvonalú, komplex ellátást biztosítanak, mindezt a környező országokéhoz képest jóval kedvezőbb magánfinanszírozási struktúrában.

Attól tartanak, hogy azok a magyar páciensek, akik a magánintézményeket választották volna, nem vállalják az állami ellátásban kialakult hosszú várólistákat, az esetenként évekig elhúzódó kezeléseket, és azokat inkább külföldön fogják elvégeztetni. A térség számos országában – például Csehországban – harmincnál is több IVF-klinika működik, jelentős részük magánintézmény.

Álláspontjuk szerint a tervezett intézkedések nem támogatják az ország gazdaság- és családpolitikai céljait sem, hiszen nemcsak növelik az eljárások várakozás idejét, de elveszik a kezelés lehetőségeit azoktól, akik – saját prioritásaik és anyagi lehetőségeik szerint – úgy vennék igénybe, hogy azzal senkit sem szorítanak ki az állami ellátórendszerből. A nemzetgazdaság elesik a külföldön elvégzett kezelésekre fordított források adóbevételeitől, a hazai ellátások beszűkülése pedig hozzájárulhat a szakorvosok elvándorlásához is - olvasható a közleményben.