Egy magánszemély 2008 augusztusában 5 millió forint - 35135 svájci franknak megfelelő - hitelt vett fel egy banktól - így indul az interneten elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteményében fellehető jogeset. A hitel biztosítéka egy ingatlan volt, amelyre (biztosítékul) vételi jogot kapott a hitelező. Az adós 2010 novemberéig fizetett is rendesen, de akkortól beszüntette a fizetést. A hitelező erre - a tárgyalás eredménytelensége után - azonnali hatállyal felmondta a szerződést, majd 2011 áprilisában élt a vételi jogával és eladta a biztosítékul szolgáló ingatlant.
Ezt követően - egy közérdekű keresetben - a bíróság kimondta, hogy "a felmondásra vonatkozó, valamint a vételi jog alapításáról szóló szerződési rendelkezések minden szerződő féllel szemben érvénytelenek." Miután ez a szóban forgó hitelfelvevőre is vonatkozott, az kérte, hogy a bíróság mondja ki az azonnali felmondás érvénytelenségét, az ingatlan tulajdonjogát pedig jegyezzék vissza az ő nevére.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az indokolása szerint nem volt vitás, hogy az adós a kölcsön törlesztőrészleteinek a fizetésével késedelembe esett, így a közérdekű kereset alapján meghozott ítélet nem volt kihatással a perbeli felmondásra. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a hitelező jogosult volt felmondani - a törlesztőrészletek nem fizetése miatt - a szerződést. A hitelező fellebbezett, de a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a közérdekű kereset nem érintette a szerződés azon pontjait, amelyeken a hitelező felmondása alapult, a felmondó levélből pedig kiderült, hogy az adós több havi hátraléka volt a felmondás alapja, ezért jogszerűen járt el a hitelező akkor, amikor gyakorolta a felmondási jogát.
Az adós ebbe sem nyugodott bele, felülvizsgálatot kért a Kúriától. A legfőbb bírói fórum is elutasította a keresetét. "A jogerős ítéletben leírtaknak megfelelően a közérdekű keresettel indított perben meghozott jogerős ítélet nem érintette a perbeli felmondást, illetve annak érvényességét. A hitelező a régi Ptk. szabályai szerint jogosult volt az adósok nem teljesítése miatt azonnali hatállyal felmondani a kölcsönszerződést és jogosult volt - erre való tekintettel - élni a kölcsönszerződés biztosítékát jelentő opciós joggal is."
(A devizahitelek elszámolási szabályairól itt olvashat!)