A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Továbbra is hiányzik a járások határait és a járási székhelyeket a Magyar Közlönyben kihirdető kormányrendeletből, hogy hol és milyen feltételekkel fognak működni a kirendeltségek és a települési ügysegédek − mondta a Napi Gazdaságnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A szabályozás a 175 járási hivatalra vonatkozó legfontosabb szervezési és szervezeti kérdéseket tisztázza, viszont nem ad egyértelmű választ a járási hivatal járáson belüli működésére.

Jövő évtől egyrészt létrejön a járási hivatali rendszer, másrészt megszűnnek az önálló polgármesteri hivatalok a kétezer lakosnál kisebb településeken, valamint szűkül a jegyző által a jövőben is ellátandó hatósági feladatok köre. A kétféle hivatali rendszer egyidejű átszervezése miatt joggal aggódnak a települések vezetői: egyrészt azért, hogy a lakosságnak ne jelentsen többletterhet a változás, másrészt hogy miképpen alakul a jelenlegi köztisztviselők sorsa, azaz a hivatali átszervezés hol és milyen léptékű létszámcsökkentéssel jár együtt.

Korábban kormányzati illetékesek cáfolták, hogy elbocsátásokkal járna az új struktúra felállítása. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az államigazgatási feladatok átvételével együtt végbemegy a jelenlegi polgármesteri hivatalokhoz tartozó hatáskörök "megosztása" és az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők, valamint a szükséges eszköz- és feltételrendszer átvétele is. Ennek megfelelően azon polgármesteri hivatali köztisztviselők, akik államigazgatási ügyeket látnak el, jogutódlással átkerülnek a járási hivatalokba és a járási hivatal kormánytisztviselőjévé válnak.

A siker a hozzáálláson múlik

Zongor szerint érdekvédelmi szempontból az új önkormányzati törvény szabályozásváltozásai rendkívül fontosak. A TÖOSZ abban érdekelt, hogy a közigazgatás átszervezése után a lakosság a lehető legkorrektebben, különleges többletteher nélkül vehesse igénybe a hivatali szolgáltatásokat, vagyis ne kelljen távolabbra utaznia az egyes polgárnak, mint most. Ezért is szorgalmazzák a kettős hivatali átszervezés összehangolt kialakítását, amelynek "sikere a jelenlegi önkormányzati köztisztviselők hozzáállásán, együttműködésén múlik".

Korábbi tevékenységének köszönhetően az érdekvédelmi szervezet részleges sikereket már elért, hiszen az eredeti kormányzati javaslathoz képest bővült a járások száma. Néhány esetben viszont nem sikerült szakmai érvekkel változtatni, a kormány meghozta a politikai döntést. A 327 vidéki városból 175 járásszékhely lett, míg a többi 152 attól tart, hogy csökken közigazgatási szerepe. Ezért is fontos − emelte ki Zongor −, hogy azokban a járásokban, ahol több város van, a nem járásszékhely városokban valódi kirendeltségek működjenek és ezek a városok gyakorolhassák például építésügyben a járásszékhely város polgármesteri hivatalának hatásköreit is. Megfelelő nagyságrendű ügyfélforgalom esetén az ügy keletkezésétől távolabb eső ügyintézés semmiképpen nem lehet hatékonyabb és olcsóbb, ezért meg kell őrizni a helybeli ügyintézés lehetőségét. A kormányrendelet értelmében viszont csak ciklusonként lehet változtatni, így erre legkorábban a 2014-es őszi önkormányzati választások napján kerülhet sor.

Ötmilliárdos többletköltség

Januártól megalakulnak a járások, illetve a járási kormányhivatalok, amelyek az állami közigazgatás meghosszabbított kezei lesznek. A ma még az önkormányzati szervek (jegyző, polgármester, kivételesen ügyintéző) által ellátott államigazgatási feladatok mértéke mérséklődik, az ügyek zöme a 2013. január elsejétől létrejövő járási kormányhivatalokhoz kerül. A változások miatt az önkormányzatoktól a közigazgatási minisztériumhoz kerülnek a gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része, összesen mintegy 30 milliárd forint.

További ötmilliárd forintot kap a szaktárca a járási hivatalok működtetésére − ez mindenképp többletkiadás az idei költségvetéshez mérten, így a járási hivatalok működtetése a 2013-as költségvetés jelenleg érvényes tervezete szerint 34,6 milliárd forintba kerül. A működési költségeken belül nyolcmilliárd forintra rúgnak a dologi kiadások − ezek egy része a következő években lefaragható, ám az nem valószínű, hogy a járási rendszer olcsóbb lehet a jelenlegi önkormányzati intézményeknél. (A közel 35 milliárd forintos keret csak a működési kiadás, ezen felül a hivatalokhoz folyósítanak mintegy 19,1 milliárd forintnyi segélyt − ám ez nem pluszkiadás.)

Állami koncentráció

Januártól állami kézbe kerül a közoktatás: az évtizedeken keresztül fennállt rendszerben a bölcsődétől az általános iskoláig, számos esetben a gimnáziumig bezárólag az önkormányzatok voltak az oktatási intézmények gazdái − ugyanakkor a működtetéshez a települések állami, költségvetési támogatást kaptak. Januártól a közoktatási törvény változása miatt csak a bölcsődék és az óvodák maradnak települési hatáskörben, "tulajdonban" az iskolák fenntartása − és vezetőik kiválasztása − átkerül a kormányhivatalokhoz. Ez a rendszer már az idén számos településen feszültséghez vezetett, hisz a megyei fenntartású iskolák már idén állami kézbe kerültek, ahol a kormányhivatalok első dolga volt számos esetben új iskolaigazgatókat kinevezni.

A pénzbeli ellátások is kikerülnek a jegyzők, önkormányzatok hatásköréből, azokat is a járási, kerületi kormányhivatalokban ülő munkatársak látják el − így például az ápolási díjról, az időskorúak járadékáról és az óvodáztatási támogatásról is ott fognak dönteni. A jegyzői hatáskörben levő segélyek a jövőben "létalapként" egyesülnek, ide tartozna a mostani foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve a rendszeres szociális segély és a lakásfenntartási támogatás. A döntés indoklása az volt, hogy így lehet egységesíteni az ellátásokat és a döntéseket − mindenesetre a döntési helyzetben lévők és a kérelmezők fizikailag és az információáramlást nézve is messzebb kerülnek egymástól.