A brüsszeli testület eredetileg azt közölte, hogy szükség esetén, megfelelő válaszlépések hiányában már március közepén az Európai Bíróság elé viszi azon államokat - Csehországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és Szlovákiát -, amelyekkel szemben már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás.
Az EB egyik szóvivője kedden megerősítette azokat a sajtóhíreket, melyek szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a testület sűrű napirendjére hivatkozva úgy döntött, hogy áprilisban már nem fognak döntéseket hozni a tagországokkal szembeni jogsértési eljárások ügyében, legközelebb majd csak májusban, a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről szóló javaslat jövő heti beterjesztése után.
Megfigyelők szerint a lépés kínos helyzetbe hozza Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztost, aki a hónap elején azt közölte, hogy április végén több országgal szemben is tovább fognak lépni az eljárásban.
A ClientEarth nevű környezetvédelmi szervezet csalódottságát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. "Ha a bizottságot valóban érdekli az európaiak egészsége, akkor legfőbb ideje, hogy a nyilatkozatokat tettek kövessék" - szögezték le közleményükben.
Európában legalább évi 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak - közölte az Európai Bizottság.
Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett országgal szemben.
Képünk forrása: Napi.hu/Szabó Zsuzsanna