2018 IV. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

  • A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 3,8, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 37 százalékkal haladta meg.

2018 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

Kapcsolódó

  • A beruházási tevékenység volumene 17, ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 24, a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 8,9 százalékkal növekedett.
  • A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a korábbi negyedévekénél mérsékeltebben, 15 százalékkal bővült.
  • A nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú területek közül leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (44 százalékkal), elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések következtében, de a városi és elővárosi személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
  • A teljesítményérték 17 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye ugyancsak erőteljesen nőtt (21 százalékkal), és a lakásépítések folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló • üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak, logisztikai csarnokok) történő beruházások is kiugróan növekedtek.
  • A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő feldolgozóipar fejlesztései az előző negyedévekét lényegesen meghaladó mértékben bővültek (18 százalékkal), négy alágat leszámítva mindenhol emelkedtek a beruházások. A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben az elektronikai iparban, valamint a villamos berendezések gyártása területén nőtt.
  • A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően emelkedett nagymértékben (55 százalékkal) a beruházások volumene. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (18 százalék) az alternatív energiaforrásokra alapozó erőművek létesítései, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáséban (17 százalék) pedig a szállodaépítések és -felújítások játszottak ismét közre.
  • Az államháztartás a korábbi időszakoknál mérsékeltebb szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházásnövekedésben. Néhány, nagyrészt költségvetési finanszírozású területen - az uniós forrásból történő fejlesztések mérséklődése miatt - csökkenő, vagy a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó ütemben növekvő beruházások történtek. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban - a rend- és honvédelemhez kapcsolódó nagymértékű fejlesztések ellenére - 3,1, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén - a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek egy évvel korábbinál kisebb teljesítménye következtében - 19 százalékkal csökkentek a beruházások. Az oktatásban - néhány nagy értékű, a felsőoktatásban megvalósult projekt eredményeképpen - 6,9, a humán egészségügyi, szociális ellátásban - főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt - 46 százalékkal meghaladta a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
  • A kereskedelem, gépjárműjavításban 2015 végétől mért folyamatos beruházásnövekedés a tárgyidőszakban megtört (-9,5 százalék), elsősorban az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak a magas bázishoz képest alacsony volumenű beruházásai miatt.

2018-ban az előző évhez képest:

  • A nemzetgazdasági beruházások volumene 17, ezen belül az építési beruházásoké 22, a gép- és berendezésberuházásoké 11 százalékkal nőtt.
  • A beruházások több mint felét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,8, a költségvetési szerveknél 31 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.
  • Az év egészét tekintve az összes nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 6,3, a szállítás, raktározásban 33, az ingatlanügyletek területén 17 százalékkal növekedett a beruházások volumene.
  • A jellemzően költségvetési finanszírozású területek közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 35, a humán egészségügyi és szociális ellátásban 31, a víz- és hulladékgazdálkodásban 17 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene. Mérsékelt növekedés valósult meg az oktatásban (14 százalék) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (8,9 százalék).