Az idei nagy vágás után jövőre további 27 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból, és már csak 31 340 új hallgató képzését finanszírozná az állam. A kormány által eddig előnyben részesített természettudományos, orvosi, műszaki képzéseken is jelentősen csökkentenék a tandíjmentes állami helyek számát - írta a Népszabadság a birtokába jutott jogszabálytervezet alapján.

Az október 25-én készült kormány-előterjesztés szerint a tavalyi számokkal összehasonlítva csak az alapképzésben hétezer diákkal kevesebbet vennének fel tandíjmentes helyre. Emellett ötezer részösztöndíjas helyet is biztosítanának. A részleges támogatásban részesülők zöme - négyezer hely - az esélyegyenlőség biztosítására létrehozott keretben szerepel. A tervek szerint jövőre megszűnik az állami finanszírozású jogász- és közgazdászképzés. A bölcsész szakokon a dokumentum szerint 2700 helyett jövőre csak 2000 államilag finanszírozott hely lenne. Agrárterületen 2000-ről 1500-ra, informatikusi területen pedig 4550-ről 3430-ra csökkenne a finanszírozott helyek száma.

A lap szerint nagy meglepetés, hogy a kormány által propagált területeken is drasztikus lenne a csökkentés: a természettudományos képzésben 4000-ről 2725-re, az orvosiban 3200-ról 2850-re, a műszakiakban 10 600-ról 8800-ra változna a keretszám. Az előterjesztés készítői szerint az általános hallgatói létszámcsökkentés másképp érinti az egyes képzési területeket is, így az arányok változnak. A teljes képzési palettán tehát a műszaki terület aránya végső soron nőni fog. Jövőre jóval kevesebb hallgatónak lenne hely jövőre a mesterképzési szakokon, mivel a keretszámot a 2012-es 19 600-ról 15 500-ra csökkentenék.

A hallgatói keretszámcsökkentés és a jövő évre előirányzott 27 milliárd forintos forráskivonás súlysosan érintené a felsőoktatást. A rektorok a napokban veszik át azokat a leveleket, amelyeket a Magyar Államkincstár küldött ki az év végi zárolásokról. A humántárcánál 17 milliárd forintot zárolt a kormány, amiből hétmilliárdot a felsőoktatástól vonnak el. A fő vesztesek a kiemelt tudományegyetemek, így például a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a budapesti ELTE lesz - írta a Népszabadság.