A magyar kormány a következő napokban összegzi az idei rekord árhullám védekezési költségeit, illetve veszi számba a helyreállításokhoz szükséges kiadások forrását. Nemzetgazdasági szinten mérhető károkat eddig nem okozott a dunai áradat; ha ez így marad, akkor nem lesznek makrogazdasági hatásai. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mostani értékelése szerint ezért nem lesz szükség sem a költségvetés módosítására, sem az idei GDP-prognózis felülvizsgálatára. A GDP-t csökkentheti a kieső mezőgazdasági termelés, az esetleges helyreállítási munkák viszont − számottevő károk esetén − pótlólagos keresletet gerjeszthetnének, de erre most nem kell számítani.

Az árvízi védekezés költségeit eddig a költségvetés házon belül kezelte: a kiadásokra az elsődleges forrás a katasztrófavédelem 51 milliárd forintos keretköltségvetése (idetartoznak a tűzoltóságok is). Ez a pénz az államosított tűzoltóságok napi működési költségeit és beszerzéseit hivatott fedezni, ám mivel az év közepénél járunk, e soron még bőven vannak szabadon elkölthető milliárdok − igaz, ezeket később majd pótolni kell ahhoz, hogy decemberben is legyen víz, gázolaj és tűzoltó a tűzoltóautóban. A védekezés további költségeire 260 millió forintos névleges előirányzat szolgál − ez a Belügyminisztérium (BM) víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás előirányzata. Ez a sor rendszeresen szerepel a költségvetésben, ám nem szoktak komoly milliárdos összeget tervezni rá, mert számos évben nincs rá szükség, inkább átcsoportosítanak ide pénzt, ha kell. A kormány most nem átcsoportosított a tartalékból, hanem felülről nyitottá tette az előirányzatot, amikor úgy döntött, hogy a 260 milliós eredeti keretet 15 milliárd forinttal túllépheti a BM, illetve a katasztrófavédelem. Ebből az első körben 5,8 milliárd forintot nyitott meg a BM a nemzetgazdasági tárcával egyetértésben − válaszolták lapunk kérdésére az NGM-ben. Ezenfelül az önkormányzatok számára is rendelkezésre áll egy nyolcmilliárd forintos vis maior keret.

A védekezés összkiadásai még nem ismertek − nem beszélve a helyreállítási munkálatokéiról −, ám az NGM-ben előre leszögezték, hogy ezeket természetesen a büdzsé állja. Az esetleges további költségek előteremtéséhez sem szükséges a büdzsé módosítása, azokat főleg a még rendelkezésre álló tartalékokból fedezi a kormány. Az elsődleges szóba jöhető tartalék a kifejezetten előre nem látható kiadásokra szolgáló "rendkívüli kormányzati intézkedések" előirányzat, amelynek eredeti százmilliárdos kerete mára 72 milliárd forintra apadt a kormány korábbi döntései nyomán. Ám a maradék még így is hatalmas összeg, amely önmagában képes fedezni a teljes védekezési és helyreállítási számlát úgy, hogy az ne növelje a költségvetés tervezett kiadásait, így a hiányt sem.