A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Idén átlagosan 15 ponttal jobb teljesítményre volt szükség ahhoz, hogy valaki egyetemista, főiskolás lehessen − jelentette be Kiss Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár. A műszaki, természettudományos és az informatikai területekre rekordszámú, 23 ezer hallgatót vettek fel. Mintegy 13 ezren műszaki, 5300-an informatikai, 4800-an természettudományos területeken folytathatják majd tanulmányaikat. Az 51 ezer teljes állami ösztöndíj mellett kétezer hallgatónak ajánlanak fel részösztöndíjas képzést, a tavalyinál 5-8 százalékkal drágább önköltséges formában pedig 29 ezren tanulhatnak. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerint megváltozott a jelentkezések népszerűségi listája, szakértők szerint a fordulattal beválhat a kormány − egyesek szerint erőszakos − törekvése, amely a műszaki és a természettudományos területeket tenné vonzóbbá.
A felvételizők jelentős része ugyanakkor elsősorban az alapján választott egyetemet, főiskolát, hogy hol található a legtöbb államilag finanszírozott hely, illetve hol olcsóbbak a költségtérítéses szakok − mondta a Napi Gazdaságnak Vass László, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja. Vass szerint az intézmények népszerűsége nem feltétlenül tükrözi a tényleges oktatási színvonalat, ezen véleménye szerint egy minőségbiztosítással egybekötött pályakövetői adatbázis segíthetne.
Egyelőre nehéz megmondani, hogy az államilag finanszírozott férőhelyek megnyirbálása mennyit hozhat a költségvetésnek, de a jogi és a közgazdászképzéstől megvont támogatás szembeállítása a költségesebb mérnöki és természettudományos szakok magasabb normatívájával "érdekes" egyenleget hozhat Vass szerint.
A felvi.hu alapján a tavalyi normatíva az orvosképzésben évi 720, a műszakiban 449, a jogászoknál pedig 229 ezer forint volt. Szakértők szerint azonban ezek az összegek nem teljesek, erre még további működési költségek rakódnak. Az idei normatívák valószínűleg a tavalyihoz igazodnak majd, ez azonban az intézmények külön tárgyalásai során dőlhet el. Az már érdekesebb kérdés, hogy az idei összegeket miért nem hozták még nyilvánosságra − fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó szakértő, aki a késést a "költségvetéssel kapcsolatos jogalkotási abszurditással" magyarázta.