A még külföldön lévő további ismert, hét tárgy vonatkozásában is fenntartja Magyarország a magyar állam tulajdonjogára vonatkozó igényét, és ezért a magyar kormány a jövőben csakúgy, mint korábban, minden szükséges lépést megtesz a Seuso-kincs külföldön lévő ismert darabjainak hazahozataláért - írta válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára, amelyet Szávay István jobbikos parlamenti képviselő kérdésére adott. Szávay írásbeli kérdést intézett Balog Zoltán miniszterhez, hogy a kormány tervezi-e a Seuso-kincs még földben lévő részeinek feltárását, valamint a még külföldi tulajdonban lévő darabok visszavásárlását. Balog megbízásából Rétvári válaszolt a kérdésre.

A kormány két évig tartó tárgyalási folyamat végén 2014 márciusában vásárolta vissza - 4,7 milliárd forintért - a több évtizede Magyarországról illegálisan kikerült, ókori római Seuso-kincs nyolc darabját, köztük két, Magyarország számára a kincs visszaszerzése szempontjából kulcsfontosságú darabot is: a Seuso-tálat, amelyen a kincs tulajdonosának nevén túl a Balaton latin neve, a Pelso is olvasható, valamint a kincs elrejtéséhez használt rézüstöt, amely a lelet előkerülési helyére vonatkozóan a legtöbb tudományos bizonyítékkal szolgálhat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányülésen egy kérdésre válaszolva közölte: a kormány törekszik arra, hogy a Seuso-kincs következő részletét is magyar tulajdonba vegye.

Lázár 2014 októberében, a székesfehérvári Seuso-kiállítás megnyitóján a kormány kötelességének nevezte, hogy a Seuso-kincs brit magántulajdonban lévő, hiányzó részét visszaszerezze. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a múlt században elveszített kultúrtörténeti értékek visszakerüljenek Magyarországra.

Van-e még kincs a föld alatt?

A jobbikos képviselőt "egy régész doktor" is megkereste és felhívta figyelmet arra, hogy kutatásai alapján a Seuso-kincs előkerült darabjai csupán a teljes kincs egy részét teszik ki, a lelet eddig ismert összetétele egy jóval nagyobb gyűjtemény meglétére enged következtetni. Elmondása szerint nagy eséllyel és pontossággal meghatározta a Seuso-kincs előkerülési helyét Kőszárhegyen. A lelőhely meghatározásáról az illetékes szerveket már tájékoztatta, ám érdemi lépésre nem került sor. Siker esetén nemzetközileg is beigazolódna, hogy a Seuso-kincs Magyarországon került elő, és joggal formálhatnánk igényt a még külföldön lévő darabokra is - írta képviselői kérdésében Szávay István.

A régészekből és múzeumi szakértőkből álló Seuso Munkabizottság céljának és feladatának tekinti a Seuso-kincs megtalálási helyének lehető legpontosabb behatárolását, és amennyiben lehetséges, azonosítását - válaszolta Rétvári. A tudományos kutatások azt a tényt valószínűsítik, hogy a hasonló edénykészletek akár több tárgyat tartalmazhatnak, mint amennyiből a Seuso-kincs jelenleg áll. Arról azonban erősen megoszlanak a nézetek, hogy ebből mennyi lehet esetleg még mindig elrejtve a föld alatt az ókori, egykori Pannónia provincia mai területén, Nyugat-Magyarországon, illetve a megtalált kincsnek mekkora hányadát vitték ki az országból a feltárást követően, 1975-1976 után.

Rétvári szerint a Seuso Munkabizottság örömmel megismerné az említett "régész doktor" Seuso-kincs lelőhelyére vonatkozó feltételezését, ezért kérik a kutatási anyag és a régészkutató elérhetőségeinek eljuttatását a munkabizottság részére. (A fenti kép forrása: Árvai Károly, kormany.hu)

Egyes hírek szerint az eladók 2014 márciusában vélhetően a Sotheby's aukciósház egykori vezetőjének, Peter Wilsonnak fiai voltak. Az egykori Pannónia területén feltárt páratlan lelet másik részét sem biztos, hogy a tulajdonosnak tartott Lord Northamptontól veszi meg vagy át a magyar állam, az eladó személye ez esetben sem ismert.