A magyar miniszterelnök - miután csaknem két órán át tárgyalt négyszemközt Putyinnal, majd munkavacsorán vettek részt - kifejtette: megbeszélésükön Magyarország és Oroszország megerősítette gazdasági együttműködését, és olyan megállapodások köttettek, amelyek Magyarország érdekeit kiválóan szolgálják.

Magyarországnak szüksége van Oroszországra - fogalmazott Orbán Viktor -, "nekünk, magyaroknak fontos, hogy Oroszország nyitva legyen a magyar termékek előtt, és Magyarországnak érdeke, hogy biztosan, kiszámíthatóan és ésszerű áron juthassunk orosz energiához".

Kapcsolódó

A sajtótájékoztató előtt öt egyezményt hagytak jóvá Magyarország és Oroszország képviselői. A magyar kormányfő és az orosz elnök jelenlétében egyezményt írtak alá az atomenergia-ipari képzés témakörében, valamint kicseréltek egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselői.

Politikai megállapodás született a gázszállítás ügyében

Egyetértés született Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldása ügyben. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Orbán azt mondta: technikai kérdések még hátravannak, de a pontos, szövegszerű szerződés megalkotására az év végéig van idő. E szerződés keretein belül lehetőség van arra, hogy az eddig fel nem használt gázt Magyarország a jövőben felhasználhassa, és mindig az igénybevételkor fizethessen. "Ez nagy megkönnyebbülés számunkra" - mondta a magyar miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott: biztonságba helyezték a magyar családok energiaellátását, és garantálták a magyar ipar működését is. Orbán Viktor kérdésre azt is mondta, hogy e megállapodás nélkül, a biztosan és kiszámíthatóan érkező orosz gáz nélkül nem lehetne folytatni a rezsicsökkentést.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztató után az MTI kérdésére elmondta, hogy Magyarország, elsősorban az energiabiztonság miatt, két évvel ezelőtt vásárolta vissza az E.On-tól azokat az eszközöket - gáztározókat és szerződéseket -, amelyeket a korábbi kormányok privatizáltak. Így van lehetőség arra, hogy az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszerződésnél már a magyar kormány képviselői tárgyalhassanak Oroszországgal, ne pedig egy magáncég - mondta a szóvivő.

A most megkötött megállapodás - folytatta - nem jelent újabb hosszú távú elköteleződést, ugyanis Magyarország az idén lejáró hosszú távú szerződés által tartalmazott, de végül - például a kisebb fogyasztás miatt - le nem hívott gázt fogja felhasználni várhatóan 2018-ig, így addig megoldott a gázellátás kérdése.

A szerződések alapján ezért a gázmennyiségért egyébként akkor is fizetnie kellene a magyar államnak, ha nem használná fel, így a megállapodás éppen azért igen előnyös Magyarországnak, mert így nem a "semmiért" kell fizetnie az orosz félnek - jelentette ki a kormányszóvivő.

Az orosz elnök szerint országa megbízható gáz- és olajszállító partner

Oroszország megbízható partnere Európának és Magyarországnak a gáz- és olajszállításban - mondta Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő kiemelte: minden kérdést megoldottak, amelyet a magyar fél felvetett. A Gazprom készen áll arra, hogy a fel nem használt gázmennyiséget átütemezze az elkövetkező időszakra, és Magyarországnak nem kell kifizetnie a fel nem használt gázmennyiséget. Vlagyimir Putyin arra is kitért: a Gazpromnak nincs ellenvetése, hogy a tárolt gáz mennyiségét, a tárolási kapacitásokat növeljék.

Az orosz elnök kifejtette: nem lemondtak a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről, hanem nem engedték nekik, hogy megvalósítsák azt. Oroszország kénytelen voltak lezárni a projektet, nem kaptak lehetőséget a megvalósításra - jelentette ki. A korábban tervezett Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítésére létrehozott South Stream Hungary nevű orosz-magyar közös vállalatot hasznosítani lehetne a Török Áramlat meghosszabbítására Európában.
Mint mondta, készen állnak, hogy megteremtsék a lehetőséget arra, hogy Törökországon keresztül jusson el a gáz Európába, és ha logisztikailag lehetséges, Bulgárián keresztül is szívesen szállítanak gázt. Nem akarnak senkit elvágni a gázhoz jutás lehetőségétől, ki kell számolni, hol gazdaságosabb a szállítás - hangoztatta. Hozzátette: biztosan nem fognak lemondani az együttműködésről Törökországgal.

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy országa továbbra is készen áll a kölcsönösen kedvező partneri együttműködésre Magyarországgal, valamint az orosz energiahordozók szállítására. Megjegyezte: a Mol jelenleg olajlelőhelyet tár fel Nyugat-Szibériában, és a cég növelni tervezi az olajkitermelését, Oroszország pedig segíti ebbéli törekvéseiben.

Orbán: Magyarországnak érdeke a dél felől érkező gáz

Orbán és Vlagyimir egyetértett abban, hogy bármi is lép a Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttműködést. "Továbbra is érdekünk, hogy déli irányból energia, gáz érkezzen Magyarországra" - indokolt Orbán Viktor.

A kormányfő közölte: Magyarországnak az a beruházás lenne jó, amely a gázt Törökország felől Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hozná ide, és "innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába". Elmondása szerint biztatást kapott Putyintól e projekt létrehozására. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "amiben eddig Putyin elnök úrral megállapodtam (...), azt Oroszország ezidáig mindig hiánytalanul betartotta".

A kormányfő álláspontja egyébként az, hogy Oroszország részvétele nélkül nem működhet Európa energiapiaca, energiabiztonsága.

A gazdasági lehetőségeket hangsúlyozta Putyin

Az orosz államfő szerint jó lehetőségek vannak a Magyarország és az Oroszország közötti gazdasági együttműködés szélesítésére. Oroszország az elmúlt években az egyik legfontosabb külgazdasági partnere volt Magyarországnak, és tenniük kell azért, hogy a kereskedelmi forgalom ismét növekedésnek induljon. A nehézségek áthidalása tekintetében kiemelte a kis- és közepes vállalkozásokban rejlő lehetőségeket, valamint a nagy projekteket.

A tavaly kötött egyezmény a paksi bővítésről és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvező üzlet Magyarországnak - mondta az orosz elnök. Hozzátette: a projekt költségeinek 80 százalékát fedezi a hitel, a beruházással csökkenhet az energia ára Magyarországon, és tízezer új munkahely jön létre.

Az orosz elnök méltatta továbbá az Oroszországban működő magyar kereskedőház hatékonyságát, a két ország régiói közötti jó együttműködést, a jól alakuló kulturális, tudományos és oktatás kapcsolatokat, valamint a Kazanyban nyíló magyar főkonzulátust. Megjegyezte: március végén orosz kulturális napokat rendeznek Magyarországon.

Orbán: minél előbb rendezni kell az EU és Oroszország viszonyát

Minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen kell rendezni az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni, csak Moszkvával együttműködve, ezért "tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni kell" - mondta, a rendezés jó kiindulópontjának nevezve a minszki tűzszüneti megállapodást.

A rendezés alapja - folytatta - a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet, szerinte e körül létrehozható az európai egység. Azt is kijelentette, hogy Magyarországtól nem kell félteni a kontinens egységét.

Ukrajna ügyében a kormányfő elmondta az orosz elnöknek - idézte fel szavait -, hogy "mi a béke pártján állunk, és nagy reményeket fűzünk a tűzszünethez". "Ráadásul nekünk, magyaroknak van még 200 ezer érvünk amellett, hogy Ukrajnában béke legyen" - fogalmazott, utalva a kárpátaljai magyarságra.

A tárgyaláson - a gazdasági együttműködésről egyeztetve - ugyanakkor megállapították azt is, hogy a szankciók és a válaszlépések sokat ártottak - mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy bár "mi tiszteletben tartjuk a szankciókat meg a válaszlépéseket is", de közös cél a két ország közötti gazdasági együttműködés erősítése.