Az eurózóna válsága mellett a reálgazdasági folyamatok sem kedvezőek, ebben a környezetben kellett összeállítani a 2012-es költségvetés tervezetét - mondta a költségvetési bizottságban Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. (A költségvetési törvényt általában a miniszter, az ő hiányában az államtitkárok egyike szokta elővezetni a bizottságban - Matolcsy György ma nem ért rá a tervezet ismertetésére, más fontos feladata miatt.) Csökkenő növekedési kilátások mellett kell Magyarországnak kikerülnie a túlzott deficit eljárás alól - különben uniós támogatásokat veszítenénk el. Így nem volt más lehetőség, mint olyan büdzsét összeállítani, amely három százalék alatti hiánnyal számol - mondta Banai Péter Benő.
Mint ismert, a kormány a tavaszi három százalékos előrejelezéséről 1,5 százalékra csökkentette a 2012-es GDP-növekedési prognózisát. A háztartások fogyasztása 0,2 százalékkal nő, a beruházások 3,7 százalékkal nőnek - ezzel számol a büdzsé. A makroszámok már figyelembe veszik a romló külső környezetet, illetve a kormány stabilizációs döntéseit - tette hozzá a helyettes államtitkár. A költségvetés sarokpontja a 2,5 százalékos hiánycél - a már említett uniós támogatások miatt. A kormány számos tartalékot is elkülönített a költségvetésben, összesen 300 milliárd forint értékben.
A növekedési kockázatokról szólva Banai elmondta, hogy ennek előrejelzése meglehetősen bizonytalan. Ugyanakkor a tartalékoknak köszönhetően akár 0,5 százalékos növekedés mellett is tartható a hiánycél - ráadásul így az államadósság mértéke GDP 73 százalékára csökkenhet 2012 végére, amely 2011-hez képest egy százalékpontos javulást jelent.
A költségvetés egyik célja a tb-alapok kiegyensúlyozása: ennek érdekében vetnek ki 30 milliárd forint értékű "chipsadót" és a biztosítókra (pontosabban az autósokra) 27 milliárd forint értékben baleseti különadót. Ezen bevételek az egészségbiztosítási alap bevételeit növelik, így csökkentve annak hiányát.
Csökkennek az improduktív szociális kiadások
A kormány célja, hogy az államháztartási kiadások struktúrája úgy változzon, hogy a nem produktív kiadások (államiigazgatási, szociális kiadások) csökkenjenek. Az igazgatási kiadások csökkentésénél, a központi igazgatásban 5000 főnél több közalkalmazott elbocsátást jelenti. A produktív - növekedést serkentő kiadások - elsősorban az uniós támogatásokból nőnek: jövőre 1900 milliárdnyi uniós forrás kifizetését tervezik, ebből 1170 milliárd fejlesztési támogatás. Ezen felül értendők a költségvetésen kívüli 3301 milliárdos agrártámogatások.
A költségvetési célok elérését segíti a tavasszal elfogadott Széll Kálmán terv, ezen túl a konvergencia programban hozott intézkedések is élnek, ilyen például az idei kiadások 250 milliárdos zárolása. Az egyenleg elérést segítik a bevételnövelő adóemelések és a kiadások csökkentése. Banai szerint a 2012-es kiigazítás nem bevétel, hanem kiadásorientált - hiánycél elérése elsősorban nem az adóemeléseknek köszönhető. A költségvetés többektől áldozatvállalást kíván - ilyen például az áfa-emelése. Ugyanakkor ezen intézkedések nélkül nem érheti el a stabilan három százalék alatti hiány. Ha ezeket a lépéseket nem tennénk meg, akkor sokkal komolyabb kiigazításra kényszerülne a kormány - mondta Banai. A 2012-es költségvetés elfogadása, hosszabb távon stabilizálja az államháztartást, teret nyit az államadósság csökkentése és a majdani adócsökkentések előtt.
Járai: elfogadható a költségvetés
A Költségvetési Tanács támogatja a költségvetési javaslatot - mondta Járai Zsigmond, a testület elnöke a költségvetési bizottság ülésén. A kockázatok miatt nincs lehetőség anticiklikus gazdaságpolitikára. A tervezett segíti az államháztartás csökkentését, a makropálya megalapozottnak tekinthető. A beruházási előrejelzés már optimistának minősíthető, ugyanakkor kockázatos, hogy nincsenek még elfogadva az adótörvények, illetve nem tartalmazza az MNB 95 milliárdos tőkejuttatását - fogalmazott. A költségvetés Járai szerint előremutató - a lehető legjobb költségvetés készült a jelenlegi helyzetben.
A költségvetés bevételei oldalának megítélését rontja, hogy hiányoznak a benyújtott törvények és számítások - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az adóbevételek 66,3 százaléka - áfa, jövedéki és különadók teljesíthetőek. A bevételek 6,8 százalékának teljesülése magas kockázatú, itt leginkább a társasági adó beszedésével kapcsolatban merülnek fel kétségek - mondta az ÁSZ elnöke. A veszteségelhatárolások miatt százmilliárdos kockázatok lehetnek itt. A szerencsejáték adó behajtása is magas kockázatú - különösen az internetes szerencsejátékokra kivetni tervezett 30 milliárdos adó beszedése kétséges. A tartalékok képzése - ebben a bizonytalan környezetben - extra védelmet ad - hangsúlyozta Domokos hozzátéve, hogy ilyen hatalmas tartalékok viszont csak magasabb adókulcsokkal szedhetőek be. Ugyanakkor valóban hiba, hogy az MNB veszteségtérítése kimaradt a költségvetésből - emiatt viszont pótlólagos forrásokra lesz szükség , nem csak 2012-ben, de 2013-ban i a nemzetközi tartalékokon keletkező veszteség ellensúlyozására.
Simor: elolvadnak a tartalékok
Az MNB szakértői szerint az államháztartás jövő évi hiánya a GDP 3-3,1 százaléka lesz, így a 2,5 százalékos hiánycél csakis a tartalékok felhasználásával - végleges törlésével - érhető el. Ez esetben azonban alig marad tartalék az évközi negatív hatások kezelésére - mondta Simor András, az MNB elnöke a költségvetési bizottságban. Simor szerint nem ismert a környezetvédelmi termékdíjak alapjának szélesítése, és rokkantnyugdíj kiadások csökkentésnek részletei - ez 0,1 százalékos GDP-arányos kockázatot jelent. További 0,2 százalékos bizonytalanság ered a makropálya kockázataiból. Az MNB a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedésével szemben már csak 0,6 százalékos GDP-növekedést vár 2012-re - mondta Simor.
Javítja viszont a költségvetés helyzetét, hogy a béremelések miatt nőhetnek az szja- és a járulékbevételek.
A legtöbb kormányzati intézkedés kiadásait ugyanakkor a kormány túlbecsüli: a játékadó kérdésben jóval pesszimistább az MNB, ami 0,1 százalékos GDP-arányos hiánykockázatot jelent. Az MNB szerint nem lehet figyelembe venni azt a 40 milliárd forintos többletáfát sem, amit a kormány a beszedési hatékonyság javításától remél. A kiadási oldalon a jegybank a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentését nem látja teljes mértékben megalapozottnak - ez további 0,1 százalékos GDP-arányos kockázatot jelent.
A tartalékokról szólva Simor elmondta, hogy a 150 milliárdos országvédelmi alap és a 50 milliárdos kamatkockázati tartalék használható fel a hiánycél csökkentésére. De ezt szinte teljes mértékben fel kell használni a 2,5 százalékos hiánycél eléréséhez - ismételte meg.
A jegybanki veszteségtérítésről elmondta, hogy alapesetben az MNB jövő évi veszteségtérítési igénye a 95 milliárd forint helyett 12 milliárd lehet, ugyanis a MNB-nek jelentős árfolyamnyeresége keletkezhet a végtörlesztéshez felhasznált devizatartalék forintra váltásakor.