A Napi Gazdaság cikke

− Mennyire gyakori, hogy egy ország kormánya támadja egy-egy elemzése miatt? Volt már példa hasonlóra pályafutása során?

Kapcsolódó

− Ez volt az első eset, hogy az RGE egyik elemzését kiáltották ki bűnbaknak, viszont nem ez az első eset, hogy a magyar kormány próbálja elterelni a figyelmet saját elhibázott politikájáról, és másokat hibáztat. 2011-ben például a Moody's leminősítését "Magyarország elleni spekulatív támadásként" aposztrofálta a kormány és be akarta perelni a hitelminősítőt.

− Ha nem az ön elemzése, akkor mi tehet arról, hogy a forint néhány nap alatt lejtmenetbe kapcsolt?

− Úgy gondoljuk, hogy a magyar deviza akkor kezdett esni az euró ellenében, amikor múlt csütörtökön megjelent Matolcsy György cikke a Heti Válaszban arról, hogy 2002 és 2010 között elhibázott volt a túl erős forintra építő monetáris politika. A piac most Matolcsyt tartja a jegybankelnöki poszt első számú várományosának, ezért ebből a cikkből arra következtettek, hogy a következő MNB-vezetés agresszívabb monetáris lazítást és gyengébb forintot szeretne, amiből a magyar exportőrök profitálnának, viszont további terhet tenne a devizahitelesekre. A forint ennek hatására esett hat hónapos mélypontra. Ez a gyengülés egyébként magyar viszonylatban nem jelentős, korábban a kormány unortodox politikája nagyobb eladási hullámot is kiváltott már.

− Mi a véleménye a forint középtávú kilátásairól? Milyen célárfolyamot fogalmazna meg a jövőre nézve?

− A globális likviditásbőség egyik legnagyobb haszonélvezője volt tavaly a forint, de azt gondoljuk, hogy a további kamatvágások és a 2014-es választásokat megelőző politikai kockázatok miatt borús a jövőkép. Matolcsy már említett cikke után a nemzetgazdasági miniszter kinevezése az MNB élére 300 fölé gyengítené a forintot az euróval szemben, emellett az IMF-megállapodás elmaradása is aggasztja a piacot. További kockázat, hogy az eurózóna kilátásaival kapcsolatos bizonytalanságok előbb-utóbb elfordíthatják a befektetőket a kockázatos eszközöktől. Azt gondoljuk, hogy az idei év végén 295 körül lesz az euró/forint árfolyam, és végig annak környékén marad 2014-ben.

− A kötvénypiacon meglehetősen jól szerepel Magyarország mostanság, a közeljövőben pedig devizakötvényt is szeretne kibocsátani az ÁKK. Megfelelő lenne az időzítés most, hogy külföldön is megméresse magát a kormány?

− A globális likviditásbőség hajszolja a befektetőket folyamatosan a magas hozamú papírok felé, ebből profitált Magyarország az elmúlt hónapokban. A kormány szeretné kihasználni ezt a helyzetet, hogy jelentős külső finanszírozásának tetemes részét biztosítsa most. Ugyanakkor a magyar kötvénypiaci rally jórészt külső tényezőknek volt köszönhető, nem pedig az ország javuló makrogazdasági mutatóinak. Az IMF-megállapodás hiánya miatt Magyarország csak jelentős felárral tudna most is dollár- vagy eurókötvényt kibocsátani. A forintkötvények piacán pedig az európai helyzet rosszabbra fordulásával a tavalyi rally könnyen tőkekiáramlásba csaphat át.

− Számít még arra, hogy Magyarország új IMF-megállapodást köt 2013-ban? Miért lenne fontos egy hitelmegállapodás az ország számára?

− Tavaly az európai helyzet javulása és a kockázatvállalási hajlandóság emelkedése miatt távolodott el Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól. Meglátásunk szerint a kormány 2013-ban végleg lemond a megállapodásról, ugyanis nem akarja majd megkötni a kezét a 2014-es parlamenti választások előtt. A kérdés, hogy mindezt megteheti-e anélkül, hogy finanszírozási nehézségekkel szembesüljön. Ha a külső környezet támogató marad, akkor elkerülhető a megállapodás, viszont ha az Egyesült Államok adósságplafon-vitái vagy az eurózóna kilátásai miatt ismét rosszabbra fordul a hangulat, akkor az ismét az IMF felé mozdíthatja a magyar kormányt.

− Elemzésében azt írta, hogy az egyik legnagyobb kockázat Magyarország számára a közelgő csere a jegybank élén. Miért lenne baj, ha az MNB nem konvencionális eszközöket vetne be, vállalati kötvényeket vagy állampapírokat vásárolna?

− Az elemzésben arra akartam rámutatni, hogy a piac fél a kormány régóta tartó próbálkozásai miatt, melyekkel át akarja venni az irányítást a magyar monetáris politika felett, ahelyett hogy maga hozna olyan intézkedéseket, melyekkel ösztönözni tudja a növekedést. A piac meglátása szerint Simor András jelenlegi jegybankelnök óvatos a növekedésösztönző lépéseket illetően, melyeknek súlyos ára van, hiszen veszélyeztethetik az ország pénzügyi stabilitását. Simor elnöksége alatt az MNB több nem konvencionális eszközt bevetett anélkül, hogy annak komolyabb piaci következménye lett volna. Matolcsy György azonban nem élvez hasonló bizalmat, mint Simor, hiszen a nevéhez fűződik például Európa legmagasabb bankadója és a magánnyugdíjpénztárak államosítása is.

− Milyennek ítéli meg az eurózóna idei kilátásait? Ezek milyen hatással lehetnek a magyar gazdaságra?

− Meglátásunk szerint az eurózóna gazdasága az év első felében további visszaesésre készülhet, majd a második félévben stagnálásba válthat át, 2014-ben pedig gyenge növekedés jöhet. A jelenlegi nehéz helyzet a megszorításoknak, az erős eurónak és a perifériás államok adósságválságának köszönhető. Mivel az eurózóna Magyarország fő exportpiaca, ezért a felvázolt rossz kilátások az exportvezérelt magyar gazdaság számára is nehézségeket okozhatnak. Az idei évre 0,2 százalékos GDP-visszaesést prognosztizálunk Magyarország számára, majd 2014-ben 1,5 százalékos növekedés következhet.

Bár az NGM közleménye szerint Nouriel Roubini személyesen felelős a forint eséséért, valójában a sztárbefektető nem maga írja cégének minden elemzését. Az RGE régiónkért felelős közgazdásza Jelena Vukotic, aki 2007-ben szerzett diplomát a London School of Econimicson, majd a belgrádi egyetemen filozófiából is diplomázott. A szakember az ENSZ-nél dolgozott, illetve a szerb NIN című politikai hetilap újságírója volt, mielőtt az RGE-hez csatlakozott New Yorkban.