A hazai turizmust leginkább meghatározó vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal nőtt tavaly éves bázison. Ez 2014-hez képest 1,3 millióval több belföldi és külföldi éjszakát jelent, amely tavaly megközelítette a 25,8 milliót.
Bár a növekedéshez valamennyi régió hozzájárult, egyáltalán nem azonos mértékben. Ebből a szempontból jó hír, hogy a legerősebb növekedést olyan kevésbé gazdag régiók érték el, mint Dél-Alföld (9,9 százalék), Dél-Dunántúl (9 százalék) és Észak-Alföld (8,6 százalék). A legjelenősebb fővárosi régió szintén az átlagot meghaladó mértékben 6,3 százalékkal bővült, annak ellenére, hogy a bázis is nagyon magas volt.
Kapcsolódó
A sereghajtó a Balaton lett, ahol a vendégéjszakák száma 0,8 százalékkal nőtt, amely ahhoz képest nem is rossz eredmény, hogy az év első hónapjaiban 10 százalék körüli mínuszok repkedtek a tó környezetében. Hogy ebben mennyire játszott szerepet a szolgáltatások ár-érték arányának romlása, arról nincsenek hivatalos statisztikák, az viszont biztos, hogy az orosz gazdaság visszaesése nem tett jót a tó a helyi vendéglátósoknak.
A KSH ugyanis Hévizet is a balatoni régióhoz sorolja, amely nagyon kedvelt úti cél az oroszok körében. Az orosz turisták által eltöltött vendégéjszakák száma tavaly 27,3 százalékkal 554 ezerre esett, amely visszaesés már valóban képes csapást mérni egy-egy régióra, bár nyilván nem lehet csak ezzel magyarázni a balatoni eredményeket.
A magyar tenger 20 százalék alatt
Az eltérő növekedési dinamika eredményeképpen változott az egyes régiók hozzájárulása a hazai turizmushoz. Budapest a 2014-es 37,8 százalékról 38,1-re nőtt, vagyis az összes vendégéjszaka több mint harmada a Közép-Duna-Vidéken jelentkezett.
A legnagyobb vesztes Balaton 2014-ben még 20,3 százalékkal járult hozzá Magyarország turisztikai teljesítményéhez, tavaly azonban 19,4 volt ez az arány. Bár ennek inkább csak "lélektani" jelentősége van, de a tó immár a hazai turizmus ötödét sem adja.
Nem kell azért félteni a tavat
Bár a balatoni régió legnagyobb vonzereje továbbra is maga a tó, a Magyar Turizmus Zrt. korábban arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy évek óta próbálják meghonosítani a szezonon kívüli kulturális és gasztronómiai programokat, hogy a forgalom kiegyenlítettebb legyen az év során, ne csak a nyári főszezonra korlátozódjon. Ha pedig a reáljövedelmek növekedése folytatódik itthon, akkor nem kizárt, hogy a magyarok fogják leginkább hajtani a tó idegenforgalmát 2016-ban.