A nemek közötti bérszakadék - a nők és a férfiak órabére közötti átlagos különbség a gazdaság egészében - az elmúlt néhány évben alig változott, és továbbra is 16 százalék körül mozog, jelenleg - a múlt évhez hasonlóan - 16,4 százalékon áll. A helyzet még a láthatónál is sötétebb - vélekedik Vivane Reding az Európai Bizottság alelnöke, az EB jogérvényesülésért felelős biztosa -, hiszen az előző évek igen szerény javuló tendenciája nagyrészt a gazdasági válságnak tudható be, amelynek nyomán inkább a férfiak keresete csökkent, minthogy a nőké növekedett volna.
A nemek közötti bérszakadékot a férfiak keresetének százalékában szokás megadni, amely a férfi és női munkavállalók átlagos bruttó órabérének különbségét jeleníti meg az uniós gazdaság egészére. A friss adatok szerint 2012-ben az EU-ban átlagosan 16,4 százalék volt a különbség a nők és a férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest - amikor ez az adat 17 százalék körül vagy afelett mozgott - a bérszakadék egy enyhén csökkenő tendenciát követően jelenleg stagnál.
Míg Dánia, a Cseh Köztársaság, Ausztria, Hollandia és Ciprus folyamatosan javuló tendenciát mutat, addig más tagállamokban (például Lengyelország, Litvánia) a csökkenő tendencia 2012-ben megfordult. Magyarországon, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában, Írországban és Spanyolországban az elmúlt néhány évben tovább mélyült a nemek közötti bérszakadék - mutatott rá a bizottság.
Magyarországon 2008-ban 17,5 százalékos volt a bérszakadék, ami a 2009-es évben látott enyhe javulást követően folyamatosan nő és 2012-re elérte a 20,1 százalékos különbséget.
A bizottság szerint a bérszakadék csökkenő tendenciája több tényezővel is magyarázható: például a férfiak által dominált ágazatokban a magasabban képzett női munkavállalók növekvő aránya vagy az e szektorokra (például az építőiparra vagy a gépiparra) a gazdasági visszaesés átal gyakorolt súlyosabb hatás. A változást tehát nem kizárólag a nők díjazásának és munkakörülményeinek javulása idézte elő.
A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás területén történő megvalósításáról szóló irányelv implementálásáról szóló 2013. decemberi bizottsági jelentésből kiderül, hogy számos tényező áll az egyenlő díjazás útjában. Ezek között említi a jelentés a bérrendszerek átláthatatlanságát, a jogi egyértelműség hiányát az egyenlő értékű munka meghatározásában, valamint az eljárási akadályokat. Ehhez jön még hozzá a munkavállalók tájékozatlansága, amely a sikeres érdekérvényesítésben jelent hátrányt.
Az EB vizsgálja az európai szintű fellépés lehetőségeit a fizetések átláthatóságának javítására, és ezáltal a bérszakadék kezelésére, ami elősegítené és megkönnyítené az egyenlő díjazás elvének eredményes gyakorlati alkalmazását.
Követendő példák
A bizottság az egyenlő díjazás nemzeti szintű megvalósításának bevált módszerei között említette Belgiumot, Franciaországot, Ausztriát és Portugáliát. Belgiumban 2012-ben a parlament olyan törvényt fogadott el, amely arra kötelezi a vállalatokat, hogy kétévente készítsenek összehasonlító elemzést bérstruktúrájukról. Belgium volt továbbá az az uniós tagállam, amely elsőként rendezte meg az Egyenlő díjazás napját (2005-ben).
A francia kormány szigorította a meglévő szankciókat azok ellen a legalább 50 főt foglalkoztató cégek ellen, amelyek nem tesznek eleget a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségeiknek. Egy 2012-es rendelet nyomán 2013 áprilisában első ízben állapították meg, hogy két vállalkozás nem felelt meg az egyenlő díjazásra vonatkozó jogszabályoknak.
Az egyenlő bánásmódról szóló osztrák törvény az egyenlő díjazásról való jelentéstételre kötelezi a vállalatokat. A fokozatosan hatályba léptetett szabályok jelenleg a 250-nél, 500-nál, illetve 1000-nél több főt foglalkoztató vállalatokra nézve kötelezőek. A 150-nél több főt foglalkoztató vállalatoknak 2014-től kell jelentést készíteniük.
A 2013. március 8-i portugál határozat intézkedéseket tartalmaz a nők és férfiak munkaerő-piaci esélyei, illetve eredményei közötti egyenlőség biztosítására és előmozdítására, például a bérszakadék felszámolására. A lépések között a nemek közötti bérszakadékról szóló, ágazatonkénti jelentéstétel is szerepel.