Mind a szakma (82 százalék), mind a lakosság (86 százalék) egyet ért abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a beteg számára. Ugyanakkor a kutatás rámutat: a lakosság mindössze 44 százaléka gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, míg a szakma 87 százaléka szerint ez a gyógyítást végzők számára is az.

Az orvosok és a lakosság gondolkodásbeli különbözőséget mutatja továbbá, hogy az egészségügyi szakemberek 82 százaléka érzi úgy, a hálapénz rendszer kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi azt orvos életét azáltal, hogy bevételének egy része változó mértékű, vagyis egyáltalán nem biztosít jól tervezhető megélhetést. Ezzel szemben a lakosság 85 százaléka azon a véleményen van, hogy az orvosoknak nem érdeke a hálapénz rendszerének megszüntetése, hiszen kényelmes és biztos jövedelemforrást jelent az így jelentkező pénzösszeg.

A lakosság 87, a  szakma 83 százaléka szerint a hálapénz rendszer a korrupció forrása lehet, hosszú távú fenntarthatóságában az orvosok 36, a lakosság 52 százaléka hisz.

Alacsony jövedelmek, csökkenő paraszolvencia

Az orvosok 51 százaléka biztosan nem, 28  százalékuk valószínűleg nem tudja a jelenlegi alapbérével jövőjét tervezni, és nem meglepő, hogy a beosztás valamint az alap havi nettó jövedelem emelkedésével nő azok aránya, akik valamelyest pozitívabban látják helyzetüket ebből a szempontból.

A felmérés egyértelműen rámutat arra is, a lakosság jelentősen felülbecsüli az orvosi béreket. Az adjunktusi pozíció kapcsán például az emberek 42 százaléka gondolja úgy, hogy az így dolgozó orvos legalább 250 ezer vagy azt meghaladó összeget kap hivatalos alapbérként, míg a felmérésben résztvevő, adjunktus beosztásban dolgozók kevesebb, mint 10 százaléka jelölte meg, hogy ennyi pénzt keres.

A főorvosi beosztás kapcsán is nagy a szakadék: a 250 ezres minimum bérszintet a lakosság közel 70 százaléka feltételezi, míg a főorvosok kevesebb, mint egyharmada jelölte meg ezt az összeget.

A paraszolvencia minden tekintetben csökkenő tendenciát mutat. A Szinapszis Kft. 2009-es kutatásában már utalt a jelenség mérséklődésére, de idén hasonló eredmények tapasztalhatók. A válaszadó orvosok 68 százaléka szerint a paraszolvenciát adó betegek aránya, 47 százalékuk szerint az egy beteg által adott pénz összege is csökkent az elmúlt 2 évben.

További 60 százalékuk az egy hónapban kapott hálapénz összegét illetően is csökkenést tapasztal. A statisztikai bontások alapján a háziorvosok körében valamelyest magasabb (mintegy 10 százalékkal) azok aránya, akik a hálapénzt adó betegek arányának valamint az egy hónapban kapott hálapénz összegének mérséklődését említették, illetve a csökkenés trendje a szakrendelőkben is magasabb, mint a kórházakban.

A hálapénz adását döntően a kiszolgáltatottság, a félelem motiválja

A hálapénz adásának motivációját illetően az orvosok 31 százaléka a valós hálát jelölte meg, és közel azonos azok aránya, akik szerint általános gondolkodás, hogy pénzzel előnyt lehet szerezni (22 százalék), illetve akik azt gondolják, a beteg félelemből adja a pénzt, tartva attól, hogy egyébként nem részesül megfelelő ellátásban (21 százalék). (2009-hez képest a kérdés megítélésében egyébként nincs jelentős változás.)

Az orvosi véleményekkel szemben közel minden második lakos ez utóbbit, vagyis a megfelelő ellátás hiányától való félelmet jelölte meg, és további 16 százalék a kiszolgáltatottság érzetét akarja csökkenteni a paraszolvencia adásával.

A lakossági felmérés szerint a betegek hálapénz-adását döntően befolyásoló tényezők közé tartozik nemcsak a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése (76 százalék), a megfelelő szintű ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásának elmaradásától való félelem (69 illetve 68 százalék), de sokan valós hálájukat (68 százalék) igyekeznek így kifejezni, míg többeket (63 százalék) az motivál, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására.

Az idősebbeket főként a hála kifejezése, a fiatalabbakat a magasabb színvonalú szolgáltatás elérése és a kiszolgáltatottság érzetének csökkentése motiválja jelentősen.

Háromszoros bérrel kiválthatnák a hálapénzt

A hálapénz problémájának megoldására főként az orvosok, de még a lakosság jelentős többsége is lát megoldást. A szakma esetében 90 százalékos említéssel a hivatalos bérek megfelelő szintre emelése került első helyre - amely egyébként a jelenleg keresett nettó alapbérek legalább háromszorosát jelenti!

A lakosság körében ugyancsak a bérek rendezése volt az elsődlegesen javasolt megoldás, ugyanakkor ennek említési aránya 57 százalékos. Mindez - és a korábbiakban említett diszkrepanciák - arra engednek következtetni, hogy a lakosság szerint az orvosi bérek kérdése kevésbé égető probléma a paraszolvencia szempontjából.

Az orvosok 36, a lakosság 21 százaléka az alapcsomagtól eltérő "extra"kórházi szolgáltatások (pl. hotel-szolgáltatás) hivatalos megvásárolhatóságát is megoldási eszközének tartja, míg közel azonos említési aránnyal, egyharmaduk a kórházak finanszírozásának javítását említi. A szakma által elfogadható szintű alapbér mellett a paraszolvencia büntethetőségét mind az orvosok, mind a lakosság támogatja. A gyógyítást végzők 77, a lakosság 81 százaléka ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelmek mellett a hálapénz adása-elfogadása korrupciónak minősüljön és így büntethető legyen.

Mit javasolnak a rezidensek?

A Magyar Rezidensszövetség véleménye az, hogy a hálapénz rendszernek mennie kell, s ennek érdekében tisztességes alapbér/bérrendezést, kiszámítható jövőképet, életpályamodellt javasolnak. Kiemelik, perverz motivációk helyett tiszta ösztönzőkkel kell működtetni az egészségügyi rendszert, mert a hálapénzes, perverz motivációk által működtetett egészségügyi rendszer pazarló, sokba kerül az adófizető állampolgároknak. Szorgalmazzák a szakképzés minőségbiztosítását és az oktatók megbecsülését valamint motiválását.