Elvileg már csak egy hónapja van a kormánynak, hogy a 2010-es költségvetés tervezetét a parlament elé terjessze, s a menetrend szerint az eheti kormányülésen kell, hogy a miniszterek először találkozzanak a javaslattal. Az elmúlt napokban rendre jelentek meg a sajtóban olyan elemzések, írások, amelyek a jövő évi 2,5 százalékos hiánycél tartásához szükséges kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket taglalták.

A jövő évi költségvetési alappálya kedvező makrogazdasági környezetben is jelentős megszorításokkal számolt, hisz míg idén a különadók és a magánpénztári einstand megmentette a költségvetést, sőt a tervezett 2,9 százalékos deficittel szemben 0-2 százalék közötti GDP arányos többletet generál - addig a 2012-es 2,5 százalékos hiánycél teljesítéséhez az ideihez képest a költségvetés pozícióit 800-1000 milliárd forinttal kell javítani.

A kormány márciusban publikált Széll Kálmán terve - három százalékos gazdasági növekedést feltételezve - azzal számolt, hogy a kiadásokat 2012-re 550 milliárd forinttal csökkentik a nyugdíjrendszerben, az egészségügyben, a közlekedési cégek támogatásában, illetve a foglakoztatásban foganatosított intézkedésekkel. Mint ismert, a munkaügyi ellátások szigorításáról szóló törvényt a parlament már elfogadta, a nyugdíjpénztárak kvázi megszüntetésével a járulékok kiáramlása is megszűnt a rendszerből. A gyógyszerfronton és a közlekedési cégek kiadásainak mérséklését segítő intézkedések viszont még váratnak magukra.

Meg kell felezni a hiányt

Az elmúlt hetekben a kormány számára is világossá vált, hogy a korábban felvázolt makrogazdasági pálya nem tartható - a növekedés az idén kettő, 2012-ben pedig 2,3-2,4 százalék lesz, legalább is a Reuters elemzői konszenzusa szerint. Ez utóbbi évi mintegy 120-150 milliárd forintos bevételkieséssel jár - 50 százalék körüli újraelosztást feltételezve. Az Európai Bíróság áfa-döntése további 200-260 milliárd forintos egyszeri bevételkiesést jelent - igaz ennek kivitelezését akár már idén is megléphetné a kormány tehermentesítve a jövő évi büdzsét.

A nemzetgazdasági tárca júliusban nyilvánosságra hozta a 2012-2013-as költségvetési keretszámokat, amiből az derül ki, hogy rendkívül szigorú költségvetési megszorításra kell számítani: az idei (Mol-pakett megvásárlással együtt számolt) 1494,5 milliárd forintról 2012-ben 606,4 milliárd forintra kellene csökkenteni a deficitet. Ez még akkor sem lenne egyszerű mutatvány, ha a képletből kivesszük Mol-tranzakció költségeit, hiszen a deficitet 1184,2 milliárdról kell 606-ra csökkenteni - vagyis minimum megfelezni.

A legnagyobb vesztes az egészségügy lehet 2012-ben

A kormány terveinek megfelelően a szociális ellátásokon is spórolnának: a családi támogatásokra az idei 628,3 milliárd után jövőre 610 milliárdot költetnének, de kevesebb jutna a fogyasztói árkiegészítésre is. Kormány emellett számos más területen is visszafogja a költéseit: a publikált számok szerint a hiány csökkentése érdekében lefaragják az elkülönített pénzalapok kiadásait, így csökken a kutatás-technológia alap támogatása, de még a nukleáris alapnak is spórolnia kell, amely tartósan szufficites.

Hasonló a helyzet az egészségügyben: itt az egészségbiztosítási alap kiadásai nominálisan 5,1 százalékkal csökkennek - amely a négy százalékos inflációt is figyelembe véve reálértéken kilenc százalékos kiadáscsökkentést jelent. A kormány a tervek szerint jelentősen a gyógyszerkiadásokon spórolna a Széll Kálmán terv szerint.

Van, akinek nem kell spórolnia

Van azonban néhány olyan terület is, ahol nem a kiadások csökkentése lesz napirenden: a közmédia támogatása jövőre 10,4 százalékkal nőhetne: erre a területre 64 milliárd forintot szán a kormány, amely 2013-ban még további négy milliárd forinttal nőne. Vagyis az elmúlt hónapokban végrehajtott összevonások és elbocsátások után sem lesz olcsóbb a közmédia működése.

A kulturális alap támogatásai is növekedhetnek, igaz, mind a növekmény, mind a pénz mennyisége már jóval szerényebb. Négy százalékos növekedés után erre a területre 9,2 milliárd forint jut az idei 8,8 milliárd után. A kormány terveiben ezeken a területeken 2013-ra is hasonló növekedéssel kalkulál.

Romló gazdasági helyzetre utal, hogy a büdzsé növekvő állami kezességbeváltással számol még jövőre is, ugyanis az idei 35,4 milliárd után jövőre ezen a soron 37,5 milliárdos beváltással vagyis kiadás szerepel. Az erre való felkészülés jegyében növelik meg a tartalékokat is: az idei 123 milliárd után jövőre már 142 milliárdos, 2013-ra pedig 197 milliárdos tartalékkal számolnak.

Emellett az is az olvadó kincstári optimizmusra utal, hogy a kormány a kamatkiadások növekedésével számol annak ellenére, hogy az adósságráta számottevően csökken 2011-ben a magánpénztári vagyon államosításnak következtében. Míg az idén a tervek szerint az államadósság után fizetendő kamatkiadások 1052,2 milliárd forintot terveztek, ez jövőre újra elérheti 1100 milliárd forintot - itt érhető a kormány álláspontja: adósságfronton érdemes a legrosszabb verzióval számolni.

A bevételi oldalon nincs meglepetés

A bevételi tervekben viszont egyenlőre nagy meglepetés nem látható: a gazdálkodó szervezetek adóbefizetései a terveknek megfelelően csökkennek, amit a lakosság által fizetendő adók és a fogyasztási adók növelésével igyekszik a kormányzat ellensúlyozni. Ez utóbbinál azonban már következő napokban megszülethetnek a politikai döntések - a 900 ezer milliárd forintos kiadás egy részét lehetséges ugyanis adóemeléssel ellensúlyozni. A chips-adó például szeptembertől kerül a rendszerbe, de szó esett az elmúlt napokban az szja-tábla kvázi két kulcsossá tételéről a szolidaritási adó bevezetésével.

 

A költségvetési kiadások tervezett alakulása (milliárd forint)

20112012változás (százalék)
Kiadások összesen13838,614008,61,2
Központi költségvetés8894,29159,63,0
Egyedi és normatív támogatások214,9188,6-12,2
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása58,764,810,4
Fogyasztói árkiegészítés109,0100,0-8,3
Lakásépítési támogatások126,0118,1-6,3
Családi támogatások, szociális juttatások628,3610,3-2,9
Költségvetési szervek fejezetek kiadásai4246,24245,70,0
Az államháztartás alrendszereinek támogatása1881,82132,013,3
Kamatkiadások1052,21100,84,6
Társadalmi önszerveződések támogatása3,83,80,0
Kormányzati rendkívüli kiadások16,44,1-75,0
Kezességbeváltás35,437,56,1
Egyéb kiadások32,732,2-1,7
Tartalékok123,9142,014,6
Befizetés az EU költségvetésébe258,1271,85,3
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások106,4108,01,6
Elkülönített állami alapok410,1353,2-13,9
Nukleáris alap kiadásai16,714,5-13,4
Munkaerőpiaci Alap kiadásai337,2282,9-16,1
Kutatás és Technológiai Alap kiadásai46,045,6-0,7
Nemzeti Kulturális Alap8,89,24,1
TB alapok4534,34495,8-0,8
Nyugdíjbiztosítási Alap3074,63110,71,2
Egészségbiztosítási Alap1459,61385,0-5,1
Forrás: kormányrendelet