Az egészségügyi bérek csak évek múlva lesznek versenyképesek azokkal a fizetésekkel, amiket most nyolcórás munkáért kínálnak például az Ikeában vagy a Lidlben - idézi a lap Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökét. Az ilyen és hasonló helyeken 250-350 ezer forintos bruttó alapilletménnyel, cafetériával és más juttatással csábítják a dolgozókat, miközben az egészségügyben a béremelések ellenére is ma még ennek csak a töredékét tudják fizetni. Nem véletlen, hogy a MESZK honlapján jelenleg is több mint 200 állást hirdetnek.
A kórházak ebben a helyzetben - no meg a költségek minimalizálása érdekében is - egyre gyakrabban foglalkoztatnak "bérnővéreket", akik vagy vállalkozóként vállalnak munkát több intézményben is, vagy munkaerő-közvetítőkön keresztül - vetette fel az emberi erőforrások minisztere. Balogh Zoltán MESZK elnök szerint ez azonban veszélyes gyakorlat, ami ellen az egészségügyi érdekképviseleteknek egységesen kell fellépniük, hiszen a jellemzően néhány műszakot, napot vállaló bérnővéreknek nincs helyismeretük, márpedig az egészségügyi intézmények biztonságos működtetéséhez ez elengedhetetlen.
Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár az kongresszus fórumán azt mondta: vannak még kiaknázatlan lehetőségek a kórházakban az ápolók terheinek csökkentésére és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra. Ilyen az ápolási idők csökkentése (nálunk még mindig feleslegesen sokáig fektetik a betegeket a kórházban), az egynapos beavatkozások számának növelése, vagy az úgynevezett elkerülhető kórházi esetek számának csökkentése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy aki nem igényel kórházi ellátást, azt a szakrendelőkben vagy a háziorvosi rendelőkben kezelik.