Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy-egy kánikulai napon 26 fokos napi átlaghőmérséklet fölött minden további egyfokos emelkedés 60−100 megawatt terhelésnövekedést jelent. Az idei nyár legnagyobb terhelését is ezen a héten mérték, hétfőn a napi csúcs 6200 megawatt körül alakult (hasonlóan a tavaly nyári csúcsértékekhez). A növekedés elsősorban a hőségben tömegesen beindított légkondicionálók számlájára írható. A magyar villamosenergia-rendszer elegendő tartalékkal rendelkezik, a 2007-es, helyenként a 40 fokot is meghaladó hőségben az eddig mért nyári rekordot jelentő 6320 megawattos igény sem jelentett gondot.

A Mavir tapasztalatai szerint az áramfelhasználás a tavalyinál alacsonyabb szinten áll Magyarországon, a fogyasztás kánikula miatti növekedésében azonban nincs érdemi eltérés a korábbi évekhez képest. Az elmúlt tíz év adatai alapján kiegyenlítődés indult a téli és a nyári csúcs között, a két csúcsérték különbsége ezen időszak alatt harmadára, a kezdeti 20 százalék körüli eltérésről 6 százalékra csökkent (bár az érték ingadozik, 2008-ban és 2009-ben például ennél nagyobb volt a különbség).

Magyarország hagyományosan áramot importál, csupán időszakosan (például ünnepnapokon vagy hétvégéken hajnalonta) fordul elő nettó export. Az import nagysága jelentősen szór a különböző időszakok között, mértéke főként gazdaságossági megfontolásoktól (az energia piaci árától) függ. Az év első felében átlagosan közel 17 százalék volt az import részaránya, ami mintegy ötödével magasabb a tavalyi adatnál. A Mavir szerint a mostani kánikulai hetekben az import aránya elérte (rövid időszakokra pedig kicsit meg is haladta) a 25 százalékot. Az elmozdulás ebben az esetben is a piaci árak és a hazai kínálat rendelkezésre állásának a függvénye és akár napról napra is változhat.