A csütörtöktől hatályba lépő rendelet a szőlőtermelési potenciálról szóló, 2013-ban született rendeletet módosítja. Jövő év elejétől gyökeresen átalakulnak az EU-ban a szőlőtelepítési szabályok. A telepítési jogok rendszerét a telepítési engedélyezési rendszer váltja fel, amely 2030-ig alkalmazható. A szőlőtelepítési és - a kivágás utáni - újratelepítési engedélyeket a jövő évtől tagállami szinten adják majd ki. A tagállamok szőlőterületei évi egy százalékkal nőhetnek és a telepítéseket korlátozni lehet.
Az EU korábbi borpiaci szabályozásának egyik fontos eleme a termelési potenciál, azaz a szőlővel beültetett terület és a telepítési jogok korlátozása volt. Az új és az újratelepítési jog közül az utóbbinak van nagyobb jelentősége. Újratelepítési jog egy meglévő szőlőültetvény kivágásával keletkezik. A fel nem használt telepítési jogok a nemzeti jogtartalékba kerülnek. Magyarországon mintegy 11 ezer hektár telepítési jog található jelenleg a nemzeti jogtartalékban, ami a szőlőültetvények mintegy egyötödét teszi ki.
Ezért kellett meghatározni a telepítési jogok megvásárlásának az árát. A szakminiszter az árat a jog nagyságához kötötte.
Így ha az újratelepítési jog nagysága nem haladja meg a fél hektárt, akkor az egy hektárra vetített ár 50 ezer forint. A fél és másfél hektár közötti telepítési jog fajlagos ára 70 ezer forint, míg az ennél nagyobb jogért már 150 ezer forintot kell fizetni hektáronként.
Az újratelepítési jog vásárlása iránti kérelmet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által rendszeresített - és a honlapján közzétett - nyomtatványon kell benyújtani a hegybírónál.
A HNT legkésőbb augusztus 31-ig vásárlási felhívást tesz közzé, a telepítési jogtartalékba történő újratelepítési jog vásárlására.