A dohányáruk kiskereskedelmi forgalma több mint 154 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévben Magyarországon, amely 6,3 százalékos növekedés éves bázison - derül ki a KSH negyedéves kiskereskedelmi statisztikájából, amelyet fő árucsoportonkénti bontásban tett közzé.
Július és szeptember között a dohánytermékek ára átlagosan 4,1 százalékkal emelkedett, így a fogyasztás közel 2,2 százalékkal bővülhetett. Hogy ez pontosan hány szál cigarettát vagy mennyi vágott dohányt jelent, az a nyers forgalmi adatokból nem derül ki - ha tehát az emberek olcsóbb termékekre tértek át, akkor ez a szám a fogyasztás tekintetében még magasabb lehet.
A második negyedévben a forgalom 3,5 százalékkal nőtt 2,8 százalékos infláció mellett, az elsőben viszont stagnált a ráfordítás nominálértéken, mialatt az árak ugyancsak 2,8 százalékkal emelkedtek. Ez alapján úgy tűnik, hogy - ha nem is nagymértékben - de növekszik a legális dohánypiac.
Ezt alátámaszthatja a NAV jövedéki statisztikája, amely szerint az első 9 hónapban 3,3 százalékkal több cigaretta került a dohányboltokba, az viszont árnyalja a képet, hogy a dohányboltellátó indulása körüli anomáliák miatt a trafikok már szeptemberben elkezdhettek betárazni, a vélelmezhető készlethiányra készülve. Azóta egyébként az ellátó valamennyi beszállítóval szerződést kötött és bár voltak kisebb döccenők, a kiszolgálás nem került veszélybe.
Sokat lehetne spórolni a leszokással
A harmadik negyedévben elköltött 154 milliárd forint a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,4 százaléka. Ezzel a dohány igen előkelő helyet foglal el a lakossági költésekben. Az élelmiszer és az üzemanyagok után erre a csoportra fordul a legtöbb pénz. Gyógyszerre és a gyógyászati cikkekre a költések 5 százaléka fordul, ruhára 4,8, cipőre pedig 1,9. Az alkoholtartalmú italokra való ráfordítások 3,6 százalékot tesznek ki, vagyis a kettő együtt eléri a 10 százalékot.