A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset kiindulópontja az, hogy az orvosi egyetemre jelentkező fiatal nem adta be a középiskola 11. osztályáról szóló eredményeit, holott ez előírás. Az egyetem nem hívta fel hiánypótlásra, ellenben felvette a gyógyszerész szakra, holott ő első helyen az általános orvosi szakot jelölte meg. Az egyetem határozatát - a hiánypótlásra történő felhívás elmaradása, illetve a pontszámainak téves megállapítása miatt - megfellebbezte a hallgató, majd a miniszteri elutasítás után a bíróság jogerősen kimondta: az egyetem nem vétett az előírások ellen. A felülvizsgáló Kúria viszont úgy vélte, hogy az egyetemnek hiánypótlásra kellett volna felhívni a jelentkezőt.

A következő évben viszont felvették az egy évig gyógyszerészetet hallgató diákot az általános orvosi karra. Így viszont az egyetemet csak egy évvel később fejezheti be, ami megítélése szerint neki 2,4 millió forint elmaradt vagyoni előnyt jelent, amit kártérítésként követelt az egyetemtől, az újabb perben. Ez az összeg úgy jött ki, hogy a kezdő rezidens havi bére 200 ezer forint, ezt szorozta fel 12-vel.

Az elsőfokú bíróság meg is ítélt 611 ezer forintot a medikusnak, azért csak ennyit, mivel úgy vélte, hogy 75 százalékban maga is hozzá járult az egy éves késedelemhez. A medikus ezt kevésnek tartotta, fellebbezett és pillanatnyilag jól járt, mivel a másodfokú bíróság megítélte számára a kért 2,4 milliót.

Ebbe viszont az egyetem nem nyugodott bele és felülvizsgálatot kért a Kúriától, ahol viszont az egyetem nyert.

"Annak megállapítása, hogy a medikus csak késve fogja megszerezni a diplomáját ami miatt orvosi munkáját is egy éves késedelemmel kezdheti meg, kizárólag akkor válik realitássá, ha a jövőben eredményesen befejezi egyetemi tanulmányait és orvosi diplomát szerez. Az ennek hiányából eredő keresetveszteségnek ugyanis az orvosi diploma megszerzése az előfeltétele, ezért a medikus keresetvesztesége kizárólag akkor válik esedékessé, azaz a keresetveszteség, mint kár kizárólag a diploma megszerzése után keletkezik. Mindaddig csak feltételezés, hogy elvégzi az egyetemet, diplomát szerez és orvos rezidensként kezdhet dolgozni. Ehhez képest a még esedékessé nem vált kárkövetelés tekintetében, a medikus keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani" - írta indoklásában a legfőbb bírói fórum.

Ezért a Kúria a medikusnak az elmaradt vagyoni előny megfizetésére irányuló 2,4 millió forintos kárkövetelését hivatalból megszüntette.