A Fidesz 2010-es hatalomba kerülése után jelentősen megugrott a közmunkások száma. Ez több okból is jól jött a kormánynak: egyrészt így több mint százezer fővel lehetett csökkenteni a hivatalos statisztikákban az álláskeresők számát, másrész hangoztathatták, hogy vége az ingyen segély időszakának, az Orbán-kormány ideje alatt mindenkinek dolgoznia kell.

A program odáig jutott, hogy tavaly már 340 milliárd forintot költöttek el rá, melyből átlagosan 253 ezer embert fizettek ki. A Belügyminisztérium által közzétett "Beszámoló a közfoglalkoztatási programok fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2016. évben lefolytatott hatósági ellenőrzéseiről" című dokumentum szerint a történet abszolút siker, hiszen a fent említett összegből "valamennyi közfoglalkoztatói igény kielégítésre került, így minden álláskereső személy számára, aki dolgozni akart és nem segélyből megélni, biztosítani lehetett a közfoglalkoztatás keretében nyújtott munkavégzési lehetőséget."

Kapcsolódó

Minden szép és jó?

Ugyanakkor, hogy minden rendben menjen, a hatóság vizsgálta is ezen programokat: 2016-ban például 5 375 közfoglalkoztatási programot ellenőriztek. Ez egyébként 177 ezer közfoglalkoztatottat érint, míg a vizsgált programok összköltsége a 223 milliárd forintot is meghaladta. Az ellenőrzések során a szokásos munkaügyi, illetve - védelmi feltételeket mustrálták: megvannak-e a jelenléti ívek, nyilvántartások, a szerződések rendben vannak-e, van-e megfelelő védőfelszerelés a dolgozókon stb.

Bár a hasonló típusú ellenőrzéseken, ahogy arról a Napi.hu többször is beszámolt (például itt és itt) mindig rendkívül rossz eredményekkel szerepelnek a magyar vállalkozások, úgy tűnik, a közmunkásoknál jobban odafigyelnek az érintettek. Az összefoglaló szerint ugyanis "a programok többsége a jogszabályok előírásainak betartásával, a köz érdekében kerültek megszervezésre, megvalósításra és jelentősen hozzájárultak az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságának növeléséhez". Sőt, az ellenőrök "nagy számban találtak példaértékű, kiemelkedő színvonalú programokat is".

Napi.hu, Jaksa Vivien

A hatósági összefoglaló több olyan esetet is kiemel, amit kifejezetten pozitívként értékel: ilyen például az, hogy a foglalkoztatónál az időközben megüresedett helyeket sokszor a közfoglalkoztatottakkal töltötték fel. Igaz, teszik hozzá a szerzők, ez főképp a közszférára jellemző, de a versenyszférában is találtak azért rá példát.

Bár azt nem tudni, hogy milyen indikátor szerint mérték, de a Belügyminisztérium által jegyzett anyag szerint azok a települések, ahol voltak közfoglalkoztatottak "élhetőbbé, szebbé váltak, az utcák, terek, közintézmények körüli terek gyönyörű virágosak, rendezettebb képet mutatnak, sok helyen megújultak vagy új járdaszakaszok is épültek." De az is bekerült a pozitív példák közé, hogy "a közfoglalkoztatottaknál nem jellemző az igazolatlan távollét, sőt a betegszabadság és táppénz is elenyésző, szervezetten, rendben folyik a munka".

MTI

Pozitívként értékelték azt is, hogy mezőgazdasági programokban "magas színvonalon előállított, jó minőségű termékeket a közétkeztetésben használták fel, a többletet pedig szociális alapon osztották szét és/vagy értékesítették". Egy másik, agráriumhoz kapcsolódó példa is tanulságos: "a málnaültetvény kiépítésére nagy gondot fordítottak. Kutat fúrtak az ültetvény mellett, a kordont rendszeresen karbantartják, szükség szerint felújítják. A málnaültetvény gazdaságos tevékenységnek bizonyult a település számára. A homoktövis ültetvény kialakításánál ugyanezzel a gondossággal jártak el, a szakértelem elhivatottsággal párosul, ami elengedhetetlen a program sikere érdekében."

Azért mégsem csillog minden

Bár a fenti sorok után talán kicsit nehéz elhinni, de az összefoglalóból az is kiderült, hogy a hatóságok emberei az ellenőrzések alkalmával továbbra is rendszeresen találkoznak hiányosságokkal. Ilyen lehet az, hogy valaki nem rendelkezik a munkakörének megfelelő szakképesítéssel, hogy hiányosan tartják nyilván a szabadságokat, vagy éppen, hogy késlekedve állítják ki a szerződést. Jellemzően tehát adminisztrációs hibákat sorolnak, amit a jelentés úgy foglal össze, hogy bár az adminisztrációs előírások betartásában látható a javulás, a minőséggel (tartalom, részletezettség) kapcsolatban tavaly is merültek fel problémák.

Előfordultak olyan esetek is, hogy a támogatás keretében foglalkoztatott személyek közül az ellenőrzés időpontjában többeket nem találtak az ellenőrök, de olyan is, hogy a közmunkásokat egy, a közfoglalkoztatóval szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó tulajdonában lévő földterületen dolgoztatták, miközben papíron az önkormányzat paprika ültetvényén ment a munka.

MTI

Volt olyan szereplő is, aki nem a vállalt feladatokat végeztette a közfoglalkoztatottakkal, hanem egy egyéni vállalkozó által üzemeltetett konyhán végeztetett velük konyhai kisegítői feladatokat, ahogy az is előfordult, hogy valaki helyett az apja járt be dolgozni. Akadt olyan program is, ahol a 4-ből 2 fő foglalkoztatása okafogyottá vált, tekintettel arra, hogy "a beszerzett borjú nyáron megszökött, a szarvasmarhát szeptember elején kölcsönadták fedeztetésre, a vállalt baromfitartásnak pedig nyoma sem volt".

Panaszkodnak is

A hatóságokhoz tavaly összesen 255 megkeresés érkezett panasz vagy közérdekű bejelentés formájában a közfoglalkoztatási programokra. Ezek sokszor a fent említett problémákra világítanak rá, így többet írtak amiatt, mert a közfoglalkoztatottak nem a programhoz tartozó területen/földterületen, nem a program keretében végeztek munkát. Ezen felül sokan panaszkodtak arra, hogy a közfoglalkoztató, illetve munkavezető viselkedése nem megfelelő a dolgozókkal szemben, ahogy arra is, hogy a munkavezetők visszaélnek a közfoglalkoztatási támogatással.

Volt olyan eset is, amikor a közfoglalkoztató képviselője azzal fenyegetőzött gyakran, hogy vendégmunkásokra cseréli le a falubeli közfoglalkoztatottakat, de előfordult az is, hogy valakit az előírt napi 8 órás munkaidőn túl is dolgoztattak, akár hétvégén is.

MTI

A hatóság végül 237 esetet vizsgált ki - volt olyan bejelentés is, ahol egyszerűen nem tudták beazonosítani a foglalkoztatót, ahogy az is előfordult, hogy valakit 11-szer jelentett fel ugyanaz a személy, miután személyes vitája volt a főnökével. Sokatmondó az is, hogy a bepanaszolt esetek 71,3 százaléka alaptalan volt, mindössze 30 esetben volt teljesen, 38 esetben pedig részben megalapozott a vád.

Ennyi bírságot szórtak szét

A tavalyi év során összesen 30 közfoglalkoztatót érintően tártak fel olyan súlyos hatósági szerződésszegés, melynek a végén visszafizetési kötelezettségről született határozat. Ilyen döntést összesen 287,5 millió forint értékben hoztak meg. Ezen felül néhány szereplő az adatszolgáltatási kötelezettségük megszegéséért úgynevezett rendbírságot is kapott - ám ennek összege jóval kisebb volt, összesen nem érte el a félmillió forintot.

A hatóságok feljelentést is tettek, többek közt sikkasztás és költségvetési csalás miatt is, ám ezen ügyek végkimeneteléről nem ír semmit az összefoglaló, valószínűleg még nincsenek lezárva.