Orbán Viktor mai napirend előtti felszólalása kicsit olyan volt, mintha "le akarta volna tudni a kötelezőt", amit az is alátámasztott, hogy beszéde nem érte el a 20 percet sem - véli Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Éppen ezért nem igazán volt benne újdonság - ahogyan egyébként az évértékelő beszédben sem -, de a korábbi évektől eltérően a belpolitikai ügyek is hiányoztak a miniszterelnök szavaiból, és a kormány későbbi terveiről is csak keveset lehetett megtudni - azaz aligha beszélhetünk "évadnyitó" felszólalásról Gyömöre szerint. A beszéd ugyanakkor jól illett az elmúlt hetek kommunikációs fordulatába, hiszen továbbra is kompromisszumkészsége és nyitottsága volt a legfőbb üzenet. Mindez viszontválaszában is hangsúlyos elem volt, igyekezett minden ellenzéki felszólalásból olyan elemet kiemelni, amit üdvözlendőnek vagy megfontolandónak talált (de azért nem feledkezett meg "hibáikra" is emlékeztetni az ellenzéki képviselőcsoportokat). Gyömöre úgy látja, ez azért is különösen fontos, mert ebben az értelmezési keretben Orbán Viktor nem meghátrált, nem adta fel az eddigi gazdaságpolitikát, hanem "okos kompromisszumokkal" engedve képviselte az ország érdekeit. Kérdéses azonban, hogy ez a narratíva mennyire honosodik meg a választók fejében, illetve milyen mértékben javíthatja a Fidesz népszerűségét akkor, amikor az év folyamán számos kiigazító lépésre lehet számítani.

Politikai értelemben kevéssé érthető a várakozás, amely megelőzi a miniszterelnöki megnyilvánulásokat, hiszen a kormány konszolidációt hirdetett, így az az érdeke, hogy az eddigi intézkedéseket megfelelőként kommunikálja, vagyis a leendő EU/IMF megállapodással kapcsolatos visszakozásokat nem teszi látványossá - mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital Institute vezető elemzője. Véleménye szerint a konkrét intézkedésekben testet öltő gazdaságpolitikai változások akkor jelenhetnek meg a nyilvánosságban, ha elindulnak a hivatalos a nemzetközi szereplőkkel, a kormányzati kommunikáció azonban ekkor is az eddigi politikából következőként tálalhatja a fejleményeket. Az EU/IMF megállapodás ugyanakkor Juhász szerint nem lesz konfliktusmentes folyamat, a megállapodást jelenleg még korántsem lehet biztosnak tekinteni, hiszen még hivatalosan nem is indultak el a tárgyalások. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában - a múlt heti országértékeléshez hasonlóan - kiemelt téma volt az egykulcsos szja melletti kiállás, amelyet Orbán a versenyképesség alapjának nevezett. Ebből is látható, hogy a kabinet nem kíván engedi a kérdésben. Szakértők szerint ez ugyanakkor gazdaságpolitikai szempontból nem érthető, az egykulcsos adó bevezetése nem hozta meg a várt eredményeket, egyetlen, a ragaszkodás melletti egyetlen érv az lehet, hogy az adórendszer "rángatása" nem lenne előnyös a kiszámíthatóság szempontjából. Juhász szerint ugyanakkor a politikai indokok erősebbek ezen a téren, hiszen a kormány gazdaságpolitikájának egyik alapja az szja-rendszer módosítása, az elkötelezettség tehát inkább ezen a szinten értelmezhető.

Kapcsolódó

Orbán parlamenti évadnyitó beszédét hallgatva akár meg is hökkenhettünk, hiszen kevés ilyen egyértelmű kiállása volt mostanság a miniszterelnöknek az Európai Unió mellett - fogalmazott Antal Attila politikai szakértő. Sokak számára lehetett szimpatikus az évértékelőből átemelt gondolat is, amely szerint a kormányzó pártok "nyugodt erőként" az ország számára előnyös és helyes kompromisszumokat kötnek, míg a baloldal "nemzetközi stréberként" mindenkivel, a szélsőjobb pedig konokságában senkivel sem egyezik meg. A szabadságharc Antal szerint higgadt, nyugodt tárgyalássá nemesült alig pár hónap leforgása alatt. Hasonló retorikai és (szak)politikai fordulatot láthattunk az egykulcsos adó kapcsán, hiszen a 2010-es választások előtt alig két hónappal nagy ívűen elhatárolódott a miniszterelnök az egykulcsos adótól, ehhez képest az adórendszer átalakítása az Orbán-kormány zászlóshajója lett - tette hozzá a szakember. Antal szerint két dolog nehezen kivitelezhető: egyrészt az, hogy a politikus a megváltoztatott álláspontot úgy állítsa be, mint amelyet mindig is magától értetődően képviselt; másrészt pedig, hogy ne magyarázza el, hogy miért változtatott álláspontján. Utóbbit tartja a szakértő a mostani beszéd és kormányzati politika súlyos hibájának, amiből jelentős károk származtak eddig is (például a fiskális paktum kapcsán a magyar álláspont lebegtetése nem csupán a tárgyalási pozíciót javította, hanem hozzájárult az euró árfolyamának egekbe szökéséhez is).