Évek óta töretlenül növekszik az átlagbér Magyarországon - ám nagy kérdés, hogy a gyarapodást valóban érzékeli-e munkavállalók nagy része? Irigyek lehetnek-e a bérminimum szintjén dolgozók a társadalom többségére, hogy náluknál vaskosabb borítékkal térnek haza a hó végén, illetve tényleg hátradőlhetünk-e, hogy az átlag magyar azért megkeresi azt a pénzt, amely, ha másra nem, a tisztes létfenntartásra mégiscsak elég?
A KSH friss adatai szerint idén január-szeptemberben immár 243 ezer forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete. Ha a munkajövedelmet havi szinten nézzük, akkor az összeg még inkább mutatós. Így, a jelzett kilenc hónapban a bruttó átlagbér 255,6 ezer forint volt, amelynek a nettója - családi kedvezmény nélkül - 159, 2 ezer forint, a kedvezményt figyelembe véve pedig az "átlagdolgozó" már 166 ezer forintot kaphatott kézhez.
Óriási különbségek az átlagon belül
A statisztika eredményeit nézve döntő, hogy milyen matematikai módszerrel vizsgáljuk a fizetéseket. A KSH által alkalmazott átlagérték, a vizsgált területek - vállalkozói szektor, költségvetési szféra, nonprofit szervezetek - számos fizetési adatát számba veszi, amelyből átlagot vonva, a jobb pozíciókban mért magasabb fizetések erősen megdobhatják a végösszeget. Egy másik módszerrel, a statisztikai hivatal által nem alkalmazott középérték számítással viszont a fizetésbeli eloszlásokra az átlagértéknél sokkal pontosabban következtethetünk.
Ha valaki korábban a medián értékre volt kíváncsi, érdemes volt figyelni a KSH Munkaügyi adattárát. Ebből a legutóbbi, 2011-es adatok szerint kiderült, hogy a munkában állók 65 százalékának jövedelme el sem érte az akkori éves nettó 144 ezer forintos átlagbért. Amióta azonban a KSH nem közöl ilyen részletes adatokat, a munkaerő-közvetítő cégek - lényegesen kevésbé reprezentatív - adatait lehet figyelembe venni.
A Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu a legutóbb 2013 végén adott ki egy fizetési középértékre vonatkozó felmérést: akkor a résztvevők átlagjövedelme bruttó 225 ezer forint volt, míg a fizetések medián értéke bruttó 190 ezer forint, tehát az átlagnál 18 százalékkal kevesebb.
| Pozíciószint | Havi bruttó átlagbér (ezer forint) |
| Felső vezetők | 690 000 |
| Középvezetők és menedzserek | 408 700 |
| Műszaki területen szakképzett alkalmazottak | 309 700 |
| Diplomás és érettségizett munkavállalók | 286 700 |
| Adminisztratív alkalmazottak és irodai dolgozók | 183 900 |
| Szakképzett munkaerő, szolgáltatási szféra alkalmazottai | 163 000 |
| Segédmunkások | 131 600 |
| Forrás: Fizetések.hu | |
A napi betevőtől a luxusautóig
Hiába tehát a 200 ezer forint feletti átlagérték, a legtöbb hazai munkavállaló havi bruttó jövedelme akkor 90 és 130 ezer forint között lehetett, az országos átlagtól messze elmaradva. Az alkalmazottak 15 százalékának havi bruttó bére volt a 130-170 ezer forintos sávban, és mindössze 10 százalékuk keresett az átlagnak megfelelően 210 ezer és 250 ezer forint közötti összeget havonta - következtettek.
Az átlagérték-számítás okozta torzulásokra hívja fel a figyelmet a Trenkwalder és a Simconsult 2015 októberében kiadott felmérése, amely 15 besorolási szintet nézve elemzi az egyes cégeket - régiós, ágazati, méret szerinti és egyéb bontásban. Ennek alapján idehaza a legalacsonyabb, fizikai besorolású munkavállalók átlag 117 ezer forintos havi bruttó alapbérrel számolhatnak, miközben a legmagasabb besorolású vezetői szinten - jókora szórással - átlagosan 2,4 milliónyi bruttó alapbér jár. A változó bérelemekkel - például juttatásokkal, prémiumokkal - kiegészítve ez a két érték 122 ezer, illetve 3,4 millió forintra nő, ami 28-szoros eltérést tükröz. A fejlett országokban távolról sem jellemző ilyen széles bérolló.
Nagy differenciák máshol is
S bár a legkirívóbb jövedelmi különbségek a segédmunkások és a felső vezetők között érhetők tetten, a bérszakadék ennél jóval sokarcúbb. Nem mindegy ugyanis, hogy az ember milyen iparágban, mekkora cégnél, melyik országrészben dolgozik, de az sem, hogy hány éves és milyen nemű.
A Fizetések.hu szerint idén a havi bruttó átlagbér Budapesten 330,6 ezer forint volt, ám a legszegényebb Békés-megyében mindössze 184,3 ezer forint. Az adatokból az is kiderül, hogy a 10 fő alatti törpecégeknél 197,2 ezer, míg az ezer főnél több embert dolgoztató vállalkozásoknál már 315,2 ezer forint a bruttó átlagbér.
Még kevesebb büszkeségre ad okot, hogy Magyarországon átlagosan 20,1 százalékkal maradnak el a nők bérei a férfiakétól az Eurostat adatai szerint. Ez nem csak hogy - több, mint 4 százalékkal- magasabb az európai átlagnál, de miközben unió-szerte két év óta csökken a nemek közti bérkülönbség, nálunk még ez is növekszik, szinkronban az átlagbérrel.