Az egészségügyi kiadások alakulását rendszerint az Egészségbiztosítási alap (E alap) gyógyító-megelőző kasszájával szokták jellemezni, s elméletben akár megnyugtató is lehetne, ha itt növekvő számot találunk. Mint ahogy ez a sor a központi kommunikációban az általános hivatkozási alap arra, hogy miként nőnek az egészségügyre szánt források.
Csakhogy az E alapból, illetve a gyógyító-megelőző ellátásoknál, de még az összevont szakellátás című sornál szereplő összegből sem derül ki, hogy az állami tulajdonban, fenntartásban lévő kórházak és rendelők ténylegesen mennyit költenek, költhetnek a működésükre, konkrétan a gyógyításra felhasznált eszközökre (dologi kiadásokra) és a gyógyításban közreműködők bérére.
Erről, azaz az egészségügy költségeinek belső struktúrájáról, a ráfordítások megoszlásáról jelenleg csak egy nyilvános adatforrás van, a költségvetés részletes adata, ami minisztériumi megoszlásban tartalmazza a ráfordításokat, kifizetéseket. Az egészségügyi intézmények két minisztériumhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoznak. Az egészségügy államosítását követően 2014-ben jelent meg először a költségvetésben az összes egészségügyi intézet, ezért ettől az időszaktól összehasonlíthatóak az adatok.
A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján megtalálható a 2017. évi költségvetés előzetes adatsora, mely alapján az elmúlt négy év alatt a bértömeg jelentősen nőtt, míg a dologi kiadások - látszólag - jelentősen ingadoznak. Ennek elsődleges oka, hogy a költségvetés pénzforgalmi jellegű, azaz a ki nem fizetett tételek nem szerepelnek a költségvetésben. Bár a kórházi adósságok egy része valószínűleg beruházáshoz is kapcsolódhat, a kórházi adósságállománnyal korrigált dologi kiadások összege jobban korrelál a valósághoz.
Meglepetés
Ha pedig ezeket a számításokat elvégezzük, akkor meglepő dolgot látunk: hiába általános világjelenség az egészségügyi költségek robbanása, nálunk a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek dologi kiadásai csökkentek az elmúlt négy év alatt, a kiadásokon belül a bérek aránya a négy évvel ezelőtti 40 százalékról 50 százalékra nőtt, azaz a bérfelzárkóztatás "felfalta" a növekedést. Mindez még óvatos megközelítéssel is nemcsak a hiányzó WC papírt, kézfertőtlenítőt vagy ehetetlen kórházi kosztot jelent, hanem a felhasználható szakmai anyagok olyan korlátozását, mely a gyógyulási folyamatot jelentősen hátráltathatja. A bérfelzárkóztatás folytatása a nyugati bérek felé, a dologi kiadások érdemi növelése nélkül totálisan padlóra küldi az ellátást.
| Megnevezés | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 előzetes | 2018 előirányzat | 2017 /2014 |
| Személyi juttatás | 236,0 | 242,1 | 261,5 | 304,7 | 310,7 | 129% |
| Munkaadói járulék, szoc.ho. | 67,0 | 67,3 | 72,7 | 70,6 | 63,9 | 105% |
| Dologi kiadás | 262,5 | 317,5 | 314,0 | 305 | 243,7 | 116 |
| Ellátottak pénzbeli juttatásai | 0,6 | 0,5 | 0,6 | 0,5 | 0,2 | 84% |
| Egyéb működési kiadások | 1,8 | 0,9 | 1,4 | 2,3 | 14,3 | 124% |
| Összesen | 567,9 | 628,4 | 650,1 | 683,1 | 632,8 | 120% |
| Adósság változás | 53,1 | -35,4 | -24,6 | 1,8 | - | - |
| Korrigált összesen | 621 | 593 | 625,6 | 684,8 | - | - |
| Tartozás adott év jan. 1-én | 20,6 | 73,7 | 38,3 | 13,8 | - | - |
| Tartozás adott év dec. 31-én | 73,7 | 38,3 | 13,8 | 15,5 | - | - |
| Adóssággal korrigált dologi kiadás | 315,6 | 282,1 | 289,4 | 306,7 | - | 97% |
| • Honvédkórházzal, Forrás: Napi.hu-gyűjtés | ||||||
A dologi kiadások csökkenésének feszegetése kapcsán a központi kommunikáció standard válasza, hogy az elmúlt időszakban 500 milliárd forint fejlesztési pénz áramlott az egészségügybe, a modernizáció eredményeképpen pedig olcsóbb az üzemeltetés.
Arról azonban sajnos nincs nyilvános adat, hogy a dologi kiadások mekkora hányada kapcsolódik az üzemeltetéshez. Bár egy modern és jól felszerelt, légkondicionált épület, üzemeltetése nem olcsóbb, csak gazdaságosabb, mint a leromlott hazai kórházi épületeké, és hát persze jobb környezet miatt jobbak a gyógyulás feltételei. És azt se feledjük, hogy az uniós pénzekre épülő épületmodernizáció szinte érintetlenül hagyta az egészségügyi kapacitás jelentős, sok szempontból meghatározó részét, a központi régió kórházait.
Fura beruházási számok
Ha már a beruházásoknál tartunk - a költségvetés erre vonatkozóan is szolgál információval. Az elmúlt négy év alatt az egészségügyi intézmények beruházási kiadásai összegezve is alig haladták meg a 200 milliárdot, s ennek is jelentős része a 2015. év végi "energiahatékonysági pályázat" keretében vásárolt diagnosztikai berendezések képezik - mely pályázatot azóta is mindenféle huncutság miatt vizsgálják.
Ráadásul az elmúlt két évben a költségvetésben több egészségügyi beruházás szerepelt, mint ami végül megvalósult: 2016-ban a tervezett 25 milliárd helyett 10,9 milliárd, 2017-ben a tervezett 46 milliárd helyett 29,6 milliárd valósult meg.
Válaszúton
Minden jel szerint a következő ciklusban a magyarországi egészségügy működtetése válaszúthoz érkezik: vagy fenntartjuk a megkezdett bér-felzárkóztatási programokat, de akkor már szinte alig marad valami a tárgyi eszközök beszerzésére, vagy az eddiginél is nagyobb teret engedünk a magánellátásnak, ami számos előre nem látható komoly mellékhatással járhat és megadhatja a kegyelemdöfést az állami egészségügyi ellátásnak.
Utolsó lehetőség: több pénzt engedünk az állami egészségügyi szektorba, de ehhez valódi és működőképes strukturális reformok kellenek, ráadásul ez a pénz más szektorokból fog hiányozni.
A választási hajrában felrajzolódó egészségügyi víziókból maximum a több pénzt tegyünk az egészségügybe szlogen hallatszik ki, de hogy hova és mire, arról már nem esik szó. Ennél is furcsább az a megközelítés, mely szerint minden - közte a haladási irány is - rendben van. Érdemi döntés híján marad a több évtizedes lesikló-pályán a magyar egészségügy.