Hollandia stabilan vezeti a 2014-es Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexet  (EHCI)  898 ponttal az elérhető 1000-ből. További toplistások  Svájc, Norvégia, Finnország és Dánia, a Skóciával együtt 36 országot az egészségügyet fogyasztói szempontjából górcső alá vevő, immár nyolcadszorra kiadott felmérésben. A kelet-európai országok némelyikében kifejezetten jól működik az egészségügy, különösen Csehországban és Észtországban, főként ha figyelembe vesszük a vásárlóerő-paritáson számított alacsonyabb fejenkénti költést. Az index történetében legnagyobb előrelépést  - 27- helyről a 16-ra - Macedónia produkálta, nagy mértékben a valós idejű elektronikus foglalási rendszerrel megszüntetett várólisták következtében.

A válság generálta megszorító intézkedések és az egészségügyi büdzsék megszorítása ellenére sok országban továbbra is javul  az egészségügyi összteljesítmény. Az index első kiadásában, 2006-ban, csak egy ország szerzett az 1000-ből több mint 800 pontot. 2014-ben kilenc ilyen nagy teljesítményű egészségügyi rendszer működik.

Általában véve javult a betegjogok érvényesítése és növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyekben a jogi szabályozás kifejezetten betegjogokon és a saját egészségügyi adatokhoz való hozzáférésen alapul. Míg a kórházak, egészségügyi ellátók minőségi rangsorolása évekig két-három országra korlátozódott, 2014-ben már kilenc ország mutatja reményteljes jeleit annak, hogy történik valami ezen a területen.

Nem kéne már erre hivatkozni

A válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi szolgáltatásokban Európa szerte, s szintén jellemző, hogy késik, vagy korlátozott az új gyógyszerek bevezetése. Mindazonáltal az index készítői kiemelik, be kellene már fejezni a válságra való hivatkozást, hiszen meglehetősen homályos az összefüggés a pénzügyi források és a magas színvonalú ellátás között. A minőséghez ugyanis olyan alapvető tényezők is szükségesek, mint a nyitottság és felelősségvállalás kultúrája, a társadalmi igazságosság és számonkérhetőség, a korrupció hiánya, a meggyőződés, hogy a betegek maguk is sokat tehetnek. Mindezt az is bizonyítja, hogy az EHC rangsorában a költésükért legtöbb értéket létrehozók között meglepően sok a közepes és alacsony jövedelmű ország.

 

Forrás: EHCI
Kép: Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2014

A holland titok

Az EHCI hat alrovatából négyben a hollandok győztek, ráadásul hatalmas előnnyel, úgy tűnik, nincs is igazán gyenge pontja a holland rendszernek, kivéve néhány területen a várakozási időt, amiben viszont a kelet-európai országok kitűnőek - állapítják meg. A siker magyarázataként a több-biztosítós, egymással versengő, az egészségügyi ellátórendszertől elkülönült modell mellett azt emelik ki, hogy talán itt a legszervezettebb a betegszervezetek bevonása az egészségügyi döntésekbe és a politikacsinálásba. Az operatív döntések a betegek és az egészségügyi szakemberek szokatlanul magas szintű együttműködésével születnek meg, miközben a finanszírozókat, a bürokratákat és a politikusokat, más európai országokhoz képest, a lehető legtávolabb tartják ettől a folyamattól. Önmagában ez lehet a fő oka lehet Hollandia 2014-es, földcsuszamlásszerű győzelmének - írják az elemzést készítők.

Arra is rámutatnak, hogy a szakorvosi várólista paradox módon leginkább azokban az országokban jellemző, amelyekben a háziorvos kapuőrként működik, és a szakorvosok csak háziorvosi beutalóval vehetők igénybe. A holland rendszer sarokköve a kapuőr háziorvos, s noha e modellt eddig széles körben költségcsökkentő hatásúnak vélték, az elemzés szerint erre nincs bizonyíték.

További toplistások

Svájc az ezüstérem tulajdonosa 855 ponttal, s az ellátáshoz való hozzáférhetőségben például egyedül Svájc és Belgium került a 36 ország közül a legjobbnak minősített zöld zónába. A harmadik helyen áll Norvégia 851 ponttal, s ugyan a norvég betegek hagyományosan panaszkodnak a várakozási időkre, de ez jelentősen lecsökkent, ugyanakkor néha meglepő restrikciót tapasztalni a gyógyszerinnováció terén.

Finnország a negyedik 846 ponttal, amit viszont viszonylag alacsony költés mellett ért el, a költséghatékony ellátásban vezető szerepet betöltve. Néhány területen a várakozási idő még mindig hosszú, és a nem életmentő beavatkozásoknál, közte a zöldhályog műtét, vagy a fogászati ellátás, korlátozott is a hozzáférhetőség, emellett jelentősen többet kell fizetni a vényköteles gyógyszerekért, mint az északi szomszédoknál. Dánia 2008-ban ugrott előre az e-health alcsoport indexbe való bevezetésével. A megelőzés mérésének 2013-as beiktatása azonban nem kedvezett a dánok helyezésének, de az így is nagyon meggyőző 836 pont a 2014-es EHCI ötödik helyére volt elég.

A hatodik helyre sorolt belga rendszer talán a legnagyvonalúbb, ugyanakkor meglepő, hogy éppúgy, mint 2012-ben, Belgiumban a legrosszabb az akut szívinfarktus túlélése a kórházakban. Izland a hetedik 818 ponttal,  az államcsőd, a válság alapvetően nem rontott az ellátáson.  A nyolcadik Luxemburg, mint a leggazdagabb EU tagállam, átfogó saját egészségügyi rendszert működtet. A 9. helyen álló, 812 pontot produkáló Németországot és német egészségügyet az EHCI úgy jellemez, mint a legtöbb korlátozás nélküli és fogyasztó-orientált egészségügyi rendszer Európában, amelyben a betegek szinte bármilyen típusú ellátást kívánhatnak. Gyengesége a sok, meglehetősen kisméretű, általános kórház, viszont az alapellátásban a várakozási időt percekben mérik. Az első tízes lista utolsó helyezettje Ausztria 780 ponttal, a szomszédoknál az abortusz indikátor húzza le a az eredményt.

Magyarország így teljesít

A betegjogok területén Magyarország 96 pontot szerzett az elérhető 150-ből. A kategória győztese 146 ponttal Hollandia. Piros mezőbe kerül a betegszervezetek bevonása a döntéselőkészítésbe, a műhiba-biztosítás, a külföldi kezelések finanszírozása, az ellátók minőségi besorolása, és az e-recept.

A hozzáférhetőség, illetve várakozási idő minősítésében az elérhető 225 pontból - elsők Belgium és Svájc -, Magyarország 163-at ért el. Egyedül a CT-re való várakozás idejét minősítették rossznak.

Az egészségügyi eredményeknél felsorolt 8 mutatónál viszont 5-tel a piros mezőbe kerültünk anélkül, hogy egyetlen jó minősítést szereztünk volna. A maximum 250 pontból - győztesek Hollandia, Norvégia - 115-öt gyűjtöttünk. Szívhalálozásban, ráktúlélésben, megelőzhető korai halálozásban, kórházi fertőzésekben és az abortusz rátában kaptunk pirosat.

A nyújtott egészségügyi szolgáltatások 150 pontos maximumából - éllovasok Hollandia, Svédország - Magyarország 88 pontot szerzett. Itt az egészségügyi rendszer méltányossága - mennyit finanszíroz az állam a teljes költésből- ,  a vesetranszplantációk száma, a hálapénz és a császármetszések magas száma érdemelt pirosat.

A megelőzés elérhető 125 pontjából - az élen Izland, Norvégia, Spanyolország és Svédország - 83-at szereztünk. Piros jelzés a magas vérnyomás, a dohányzás és az alkoholizmus megelőzésének.

A gyógyszeriparnál 57 pontot könyvelhettünk el a 100-ból - elsők: Finnország, Németország, Írország, Hollandia, UK, és Skócia -, az összforgalomból az államilag finanszírozott részesedést, az új rákgyógyszerek bevezetését, az új gyógyszerekhez való hozzáférést, az artritisz gyógyszerek élérhetőséget pontozták pirossal, azaz kaptak nem jó minősítést.

Így látja az EHCI Magyarországot

A kutatásvezető szerint Magyarország követi az európai egészségügy fő áramlatát és folyamatosan fejleszti egészségügyi rendszere teljesítményét. A 2013 óta szinte minden szegmensben észlelhető javulás alacsony szintről indult. A legnyilvánvalóbb változás az időben való hozzáférés és a megelőzés területén történt. Lengyelországot maga mögött hagyva, Magyarország a pozíciókért Lettországgal és Horvátországgal verseng. Ugyanakkor már több éve nem értik, hogy miért nem történt előrelépés Magyarországon, annak ellenére, hogy már 60 éve egy államilag finanszírozott egészségügyi rendszerrel rendelkezik.

Mint írják, sokat kell tenni a tartós javulás biztosításához. A teendők közé sorolják a fő betegségek, mint a rák és a szívvel kapcsolatos halálozás, a halálos kórházi kórokozók csökkentését, az igazságosság helyreállítását az egészségügyben és a korrupció megszüntetését, kiemelik az abortuszok magas számának csökkentését, valamint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás megelőzését.