Hamarosan dől a pénz a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló, 2014. évi XXXVII. törvény alapján felálló Szanálási Alapba (SZA). A szervezet igazgatótanácsa július végén tartotta alakuló ülését.

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások által feltöltendő pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését. (A 2008 őszén kitört világválság nyomán a magyar államnak bankmentési céllal egyszer sem kellett a zsebébe nyúlnia - a szerk.) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásnak kötelező csatlakozniuk az alaphoz. A parlament július 4-én fogadta el a bankszanálási törvényt, az SZA a törvény hatálybalépésével, július 21-én jött létre, oda 10 év alatt minimum 82 milliárd forintot kell feltölteniük a tagoknak.

Ők az Alap urai

Az SZA irányító testületének egy tagját a nemzetgazdasági miniszter, két tagját az MNB elnöke jelölte ki, míg a negyedik tag az Országos Betétbiztosítási Alap mindenkori ügyvezető igazgatója. Ennek megfelelően a testület tagja név szerint: A Szanálási Alap Elnöksége a következő személyekből áll: az elnök Orbán Gábor, az NGM államtitkára, elnökségi tag Balog Ádám, az MNB alelnöke, Kisgergely Kornél, az MNB ügyvezető igazgatója, valamint Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója - tudta meg a Napi.hu.

Az operatív munka azzal kezdődik, hogy a 2014. július 21-én tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek, befektetési vállalkozásoknak, valamint az addig tevékenységi engedélyt kérelmező intézményeknek 2014. augusztus 21-ig be kell küldik az SZA-hoz a csatlakozási nyilatkozataikat.

Még idén fizethetnek a bankok, de mennyit?

Az intézményeknek ezt követően szeptember 4-ig - a csatlakozási díj első részleteként - a jegyzett tőkéjük 0,01 százalékának (érthetőbben: egy tízezredének) , majd október 20-ig a 0,04 százalékának (azaz négy tízezredének) megfelelő összeget kell átutalniuk az SZ számlájára. A július 21-e után tevékenységi engedélyért folyamodó intézmények - az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - pedig a jegyzett tőkéjük 0,05 százalékával (azaz fél ezrelékkel) egyező összeget kötelesek egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

Így az októberi határidőig a magyarországi kereskedelmi bankok várhatóan mintegy 450, a takarékszövetkezetek 9 millió forintot kötelesek befizetni csatlakozási díjaként. A cél az, hogy az SZA-ban 10 év múlva a biztosított - a 100 ezer eurót, azaz 31 millió forintot meg nem haladó - betétállomány legalább 1 százalékát kitevő vagyon legyen, feltéve ha nem lesz ezalatt szanálási eljárás és kifizetés. A jegybanki számítások szerint ez Magyarországon - a legutóbbi lezárt adatok alapján - mintegy 82 milliárd forintos célszintet jelent a 10 év alatt feltöltve. Fontos hozzátenni, hogy ez a célszint mindig a biztosított betétállomány függvénye, így dinamikusan változik.

Azok a fránya részletek

Sok múlik az alap igazgatóságán. A törvény szerint a testület feladata, hogy évente egyszer - az MNB előterjesztése alapján - kialakítsa az alap díjpolitikáját, és annak alapján meghatározza tagjainak az éves befizetési kötelezettségét. Márpedig a megcélzott 82 milliárdhoz tíz alatt sok út vezet - nemcsak az évi nyolc milliárd forint előírása -, miközben az egyszeri csatlakozási díjból kevesebb mint félmilliárd forint folyik be. Ráadásul - ahogy arra ra a Portfolio.hu is felhívta a figyelmet - a törvény értelmében akár már az első évre, azaz 2014-re is elrendelhető az éves befizetés.

A díjpolitikáról annyit tudni még, hogy a rendszeres éves befizetés két részből áll majd: fix alapdíjból és kockázat alapú változó díjból. Az éves díjat negyedéves részletekben kell leróni. Éves díjat minden hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak fizetnie kell. Az arányosság elvére tekintettel a kis intézményekre alacsonyabb kockázatalapú változó díj vonatkozik majd.

A törvény szerint az alap vagyona e célokra használható fel:

  • a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása
  • a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás
  • a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása
  • áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőke-hozzájárulása
  • a szanálás alatt álló intézmény számára meghatározott célból történő hozzájárulás
  • az OBA-nak fizetendő kártalanítás
  • a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek fizetendő kártalanítás
  • fiskális semlegesség teljesülésének biztosítás
  • az előző intézkedések bármely kombinációja.

Délig lehetett jelentkezni

Ma délig lehetett jelentkezni az MNB-nél annak, akik fel akarják vetetni magukat a szanálási - valamint a felügyeleti - biztosok névjegyzékébe. (A pályázati felhívás itt olvasható.) Alapfeltétel a szakirányú felsőfokú végzettség - ez közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi egyetemi diploma, főiskolai oklevél, esetleg könyvvizsgálói képesítés is lehet - és legalább négyéves, pénzügyi intézménynél szerzett vezetői gyakorlat.

Az MNB a szanálási törvényben foglalt célok érdekében névjegyzéket állít össze a szanálási biztosnak alkalmas személyekről, akik szükség esetén rövid idő alatt rendelkezésre állnak. A pályázati felhívás úgy fogalmaz, hogy a törvény által biztosított eszköztár hatékony alkalmazásának sok esetben meghatározó eleme lehet a szanálási biztos kirendelése. A szanálási biztosok ugyanis teljes jogkörben átvehetik a válságkezelt intézmény operatív irányítását, az MNB-vel együttműködésben működve. Feladataikat az MNB állapítja meg.

A kiírásban szerepel egy érdekes mondat is, amely szerint a pályázat kiírója "nem vállal kötelezettséget arra, hogy feltétlenül a szanálási biztosi névjegyzékben szereplők közül rendel ki szanálási biztost". A tervek szerint a pályázatok értékelése a 15 munkanapon belül megtörténik, az elbírálásnál az MNB-t indoklási kötelezettség nem terheli.

A nyertes pályázók egy évre kerülnek fel a szanálási biztosi névjegyzékre, amelyről szükség esetén az MNB egyeztetést követően rendeli ki az intézményhez az eljáró szanálási biztosokat, akik tevékenységüket az MNB-vel vagy Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-vel (a volt Hitelintézeti Felszámoló NKft.) létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látják el.

A biztosi névjegyzékben szereplők számára az MNB minden évben egy alkalommal konzultációt tart, amelynek keretében tájékoztatást nyújt, a feladathoz kapcsolódó jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokról, valamint a kirendelés esetén elvárt aktuális szempontokról, prioritásokról.