Megintette Magyarországot Brüsszel - ezeket kellene meglépni a következő 1-1,5 évben

Az Európai Bizottság az európai szemeszter keretében közzétette az EU tagállamok országspecifikus ajánlásait, amelyek a tagállamok számára a következő 12-18 hónapra gazdaságpolitikai iránymutatást adnak annak érdekében, hogy a hosszú távú fenntartható és befogadó gazdasági növekedés alapjait megerősítsék.

Magyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság három pontban fogalmaz meg javaslatokat:

Egyrészt a bizottság figyelmeztette Magyarországot amiatt, hogy tavaly az úgynevezett középtávú költségvetési célban (MTO) jelentős eltérés mutatkozott a korrekciós pályához képest. (Az MTO értéke általában országspecifikus, minden tagállam az Európai Bizottsággal egyeztetve háromévente határoz meg egyedi célt. Magyarország esetében ez az érték a GDP-arányos strukturális hiány 1,5 százalékában van megállapítva, amelyet a jelenlegi számítások szerint 2022-re érhet el hazánk.)

Az Európai Bizottság legfrissebb, Magyarországról szóló országjelentésében azt állapította meg, hogy 2017-ben a strukturális hiány a GDP 3,2 százaléka volt, ami idén 3,6 százalékosra fog hízni, majd 2019-ben 3,5 százalékra mérséklődik.

A bizottság a most kiadott ajánlásaiban azt javasolja az EU-tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak, hogy a júniusi ülésén olyan ajánlásokat fogadjon el Magyarország esetében, amelyek végrehajtásával ezt a jelentős eltérést korrigálni lehet 2018-ban, azaz idén az elsődleges államháztartási kiadások növekedése nem éri el a 2,8 százalékot, ami a bizottság számításai szerint a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazításnak felel meg, illetve 2019-ben biztosítani lehet, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája nem éri el a 3,9 százalékot, ami 0,75 százalékos strukturális kiigazítást jelent a GDP arányában, azaz ennyivel kellene visszafogni a költségvetési költekezéseket.

Másrészt a bizottság szerint tovább kellene egyszerűsíteni az adórendszert, különösen az ágazatspecifikus adókat kellene csökkenteni. Javítani kellene a döntéshozatali minőséget és átláthatóságot hatékony társadalmi párbeszédekkel és gazdasági szereplők bevonásával, illetve rendszeres, megfelelő hatásvizsgálatokkal.

Magyarország korrupciós kitettsége nőtt az elmúlt években, erre való tekintettel a bizottság szorgalmazza a korrupcióellenes keretkeret, illetve az ügyészségi erőfeszítések megerősítését, a közbeszerzések esetében az átláthatóság és a verseny fokozását az e-közbeszerzési rendszerben található adatok nyilvánossá tételével.

Erősíteni kell a versenyt, a jogbiztonságot és az átláthatóságot a szolgáltatószektorban, különösen a kiskereskedelemben.

Harmadrészt javítani kellene az aktív munkaerő-piaci szabályozás minőségén, amellyel munkaerőtartalékokat lehetne felszabadítani. Az oktatási rendszerben pedig fokozni kellene a hátrányosabb csoportok - különösen a romák - részvételét, minőségi és befogadó általános oktatással.

A jelenlegi országspecifikus ajánlások között - az elmúlt évekhez hasonlóan - ezúttal is szerepel, hogy a javítani kellene a szociális támogatások és munkanélküliségi segélyek megfelelőségén és jogosultsági körén. A bizottság ugyanis megállapította, hogy bár a szegénységi kockázatnak és a társadalmi kirekesztettségnek kitettek aránya 2016-ban 26,3 százalékra csökkent, még mindig az EU-átlag fölött van, és főleg a gyerek vannak kitéve ennek a kockázatnak.

A minimáljövedelem szintje a szegénységi küszöb 50 százaléka alatt van egy egyfős háztartás esetében, ami a legalacsonyabbnak számít az EU-ban. A három hónapos munkanélküli segély juttatással is unikálisak vagyunk az EU-ban - ami egyébként mintegy harmadát teszi ki annak az időszaknak, amely alatt egy munkanélküli átlagosan állást talál magának -, sehol sem ilyen rövid a munkanélküli segély juttatásának időszaka, nem beszélve arról, hogy a juttatás mértéke is a legalacsonyabb az EU-ban.