• Az év első hat hónapjában 43 870 gyermek jött világra, ami 104-gyel, 0,2 százalékkal meghaladta a 2016. január-júniusi születésszámot. 2016 szökőév volt, így az idén egy nappal rövidebb volt a vizsgált időszak. Ennek figyelembevételével a szökőnaphatástól megtisztított születésszám az előző év azonos időszakához képest valamivel nagyobb mértékben, 0,8 százalékkal emelkedett. A mérsékelt növekedés a kisebb mértékű, 0,4 százalékos januári és a jelentős, 9,3 százalékos májusi születési többletnek köszönhető. Az év többi hónapjában csökkent az újszülöttek száma az előző év azonos hónapjaihoz képest. (Egyre gyorsabban faljuk fel a Földet.)
  • 2017 I. félévében 69 062-en haltak meg, ami 8,5 százalékos emelkedést, számszerűen 5393-mal több elhunytat jelent 2016 azonos időszakához viszonyítva. A szökőnaphatást figyelembe véve a halálozások számának emelkedése valamivel nagyobb mértékű, 9,1 százalék volt. Ezen belül a legnagyobb növekedés január-februárban történt, amikor a halálesetek szökőnaphatástól megtisztított száma átlagosan 25 százalékkal emelkedett. Ezt követően március-áprilisban 4,3 százalékkal növekedett, májusban és júniusban pedig csökkent az elhunytak száma az előző év azonos hónapjaihoz képest. A 2017. év eleji jelentős halálozási többlet hátterében - a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan - most is a tetőző influenzajárvány állhatott.
  • A halálozások jelentős, valamint a születések számának kismértékű emelkedése következtében a természetes fogyás a 2016. I. félévi 19 903-mal szemben 2017 első hat hónapjában 25 192 fő volt, ami 27 százalékos emelkedést jelentett.
  • A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése megtorpant és 2017. I. félévében visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az év első felében megkötött 21 624 házasság 4,6 százalékkal, számszerűen 1033-mal volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A szökőnaphatás figyelembevételével a házasságkötések számának visszaesése némileg kisebb mértékű volt. A januári 1,8 százalékos emelkedés után a február-májusi időszakban átlagosan 8,4 százalékkal mérséklődött a frigyek kiigazított száma. Ezt követően júniusban ismét növekedést regisztráltak, 5,3 százalékkal több házasságkötés történt az előző év azonos hónapjához képest.
  • Ezer lakosra 9,0 élveszületés és 14,2 halálozás jutott. Az előbbi nem változott, az utóbbi 1,2 ezrelékponttal magasabb volt az előző év azonos időszakára számított értéknél, ennek eredményeként a természetes fogyás 1,1 ezrelékponttal, 5,2 ezrelékre emelkedett. Az év első felében ezer élveszületésre 3,6 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékpontos visszaesést jelentett az előző év január-júniusához képest. A házasságkötési arányszám 4,5 ezrelékes értéke 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
  • A születések száma régiónként különböző mértékben változott, négy régióban emelkedett, kettőben mérséklődött, Közép-Dunántúlon pedig az egy évvel korábbival közel azonos volt. A legjelentősebb emelkedést Dél-Alföldön (4,1 százalék), a legnagyobb csökkenést pedig Közép-Magyarországon (2,5 százalék) regisztrálták.
  • A halálozások száma mindegyik régióban növekedett, legjelentősebb mértékben Észak-Magyarországon (11 százalék), legkevésbé pedig Közép-Magyarországon (5,8 százalék).
  • 2017 I. félévében a természetes fogyás üteme az összes régióban emelkedett. A születések mérséklődése és a halálozások országos átlagot meghaladó emelkedése miatt a legnagyobb, 44 százalékos növekedést Észak-Alföldön regisztrálták.
  • A házasságkötések száma mindegyik régióban csökkent, a legnagyobb mértékben Dél- és Közép-Dunántúlon (8,3, illetve 7,8 százalékkal).

 

Kapcsolódó