Az első negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 1,11 milliárd euró (332 milliárd forint) volt - derül ki az MNB legfrissebb folyó fizetési mérlegre vonatkozó első negyedéves adataiból.

A szezonális hatások kiszűrésével a nettó finanszírozási képesség 1347 millió euró, a GDP 5,3 százaléka (378 milliárd forint), ami megegyezik az előző negyedév adatával. Szezonálisan kiigazított adatok alapján a folyó fizetési mérleg többlete az első negyedévben 752 millió euró. Ezen belül a reálgazdasági mérleg többlete 1936 millió euró lett, ami meghaladja az előző negyedévi értéket.

A tavalyi mínusznál mindenképpen jobb, 100 millió eurót meghaladó első negyedéves folyó fizetési többletre számítottak előzetesen a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik idén összességében 2 milliárd eurós aktívumot prognosztizálnak. Mint mondják: két, ellentétes irányú folyamat fogja meghatározni az éves eredményt: az érezhetően élénkülő külkereskedelmi aktívum egyfelől növeli a többletet, másfelől várhatóan folytatódik az évek óta tartó jövedelemkivonás az országból.

A folyó fizetési mérleg összetevői

Az első negyedévben az áruforgalmi egyenleg kiigazított értéke 1096 millió euró volt. Az export és import szintje szezonálisan igazítva az előző negyedévinél magasabb volt, az export 19,38 milliárd eurót, az import 18,43 milliárd eurót ért el.

A szolgáltatások szezonálisan kiigazított bevételi többlete az első negyedévben 900 millió euró volt, magasabb, mint az előző negyedévben. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalmi bevételek értéke 958 millió euró, a kiadásoké 329 millió euró volt. A bevételek nőttek, a kiadások csökkentek az előző negyedévhez képest.

Uniós transzferek

Az EU-val kapcsolatos tranzakciók eredményszemléletű adatait tekintve szezonális kiigazítás nélkül a folyó transzferek egyenlege 193 millió euró, míg a tőketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete 564 millió euró volt. Az EU folyó és tőketranszfereket együttesen igazítjuk, a 2013. első negyedéves szezonálisan kiigazított érték 1134 millió euró volt.

Az egyéb szolgáltatások egyenlege az első negyedévben 341 millió euró volt, ami alacsonyabb forgalmi szintek mellett szintén magasabb, mint az előző negyedévben. Ezen belül a bevételek 2981 millió eurót, a kiadások 2710millió eurót értek el.

A szezonális hatásoktól megtisztított jövedelmek egyenlege 1473 millió euró volt. A hiány az első negyed évben kisebb volt az előző negyedév adatánál. 2013-ra és 2012-re vonatkozóan is becsült a közvetlen tőkebefektetéseken belül a részvény és egyéb részesedések jövedelme.

A 2012. évi becslés értéke kismértékben módosult. (A bevételek 34 millió euróval, a kiadások 203 millió euróval lettek alacsonyabbak az előző becsléshez képest).

A pénzügyi mérleg alakulása

A közvetlentőke-befektetéseken belül az első negyedévben a magyarok külföldi befektetése összességében 277millió euróval, míg a külföldiek magyarországi befektetése 643 millió euróval nőtt.
A magyarok külföldi befektetésein belül a részvénybefektetések 130millió euróval nőttek, az újrabefektetett jövedelmek pedig 71 millió euróval csökkentek. Az egyéb tőkemozgásoknál 218 millió euro nettó forrás kiáramlás volt megfigyelhető.

A külföldiek magyarországi befektetéseinél a részvénybefektetésekegyenlege497 millió euro volt. Az újrabefektetett jövedelmek pedig 335 millió euróval növelték a külföldiek befektetéseinek értékét az első negyedévben. Az egyéb tőkemozgások egyenlege 189 millió euro volt, amiből 1467 millió euró a külföldiekkel szembeni követelések növekedésének és 1278 millió euró a külföldiekkel szembeni tartozások növekedésének eredménye (ebből a követelés és tartozás oldalon is 1147millió euro az átfolyó tőke).

A portfólió befektetések egyenlege az első negyedévben összességében 1507 millió euró forrásbeáramlást mutatott, amely mögött a követelések 234 millió eurós csökkenése és a tartozások 1273 millió eurós növekedése áll. A követeléseken belül a 10 százalékot el nem érő részvény és egyéb részesedés befektetések csökkenése 174 millió euró, a kötvénykövetelések csökkenése 49 millió euró, míg a pénzpiaci eszközök csökkenése 11 millió euró volt. A tartozásokon belül a 10 százalékot el nem érő részvény és egyéb részesedés tartozások 242millió euróval, a kötvénytartozások pedig1045 millió euróval emelkedtek (ezen belül a kormányzati szektor forintban denominált kötvény tartozásai 185 millió euróval csökkentek, a devizában kibocsátott kötvénytartozások 1199 millió euróval nőttek), míg a pénzpiaci eszközökön 13 millió euró volt a csökkenés.

Az egyéb befektetések egyenlege 2013 első negyedévében összességében 1547millió euro forráskiáramlást mutatott, amely mögött a követelések 276 millió eurós és a tartozások 1823millió eurós csökkenése áll. A követeléseken belül a rövid követelések 131millió euróval, a hosszúlejáratú követelések pedig 146 millió euróval csökkentek. A tartozásokon belül a rövid tartozások növekedése 490 millió euró, a magánszektorok rövid forrásai 1825 millió euróval nőttek, az államháztartás és az MNB együttes rövid tartozásai 1337 millió euróval csökkentek. A hosszú lejáratú tartozások csökkenése pedig2313millió euró volt, melyből 1100 millió eurót az MNB és az állam IMF hitel törlesztése, valamint 1200 millió eurót a magánszektorok hosszú forráscsökkenése tesz ki.

A tartalékok, adósságállomány alakulása

2013. március végén a jegybanki tartalékok értéke 35,5 milliárd euró volt. A közvetlen tőkebefektetésen belül elszámolt egyéb tőkét nem tartalmazó nemzetgazdasági nettó adósságállomány 2013. március végén 39,1 milliárd euró (a GDP arányában 39,8 százalék) volt. Az EU-transzferek eredményszemléletű elszámolása következtében elszámolt nettó rövid lejáratú tartozásként megjelenő állomány 563 millió eurót tett ki, amelyből a követelések állománya 721millió, míg a tartozásoké 1284 millió euro volt.

Erősödhet a külső finanszírozási képesség

Az ország külső finanszírozási képessége ugyanakkor erős, amit a megugró uniós forráslehívás is támogat. A szakértők szerint a folyó és tőke mérleg együttes egyenlegében idén 5 milliárd eurós aktívum is keletkezhet.

Szomorú viszont, hogy bár folyamatosan nő a magánszektor által Magyarországon megtermelt érték, annak csak töredéke marad az országban. Az év további részében is folyamatosan javuló egyenlegre lehet számítani a jól alakuló külkereskedelmi többlet és a tavalyinál alacsonyabb kőolajár miatt. Az exportpiaci konjunktúra is segítheti az egyenlegjavulást, ennek mértéke nagyban függ az európai partnerországok fiskális kiigazítási pályájának végétől. A várakozások szerint Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási képessége idén sokkal erősebb lesz, mint az előző években, ami segíti a külső adósság, vagyis a legfontosabb sérülékenységi faktor leépítését. Jó esetben ez a kockázati felárak csökkenését eredményezheti, ami később segítheti a refinanszírozást.