A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Az állami vállalkozásösztönző programokat finanszírozó bank neve teljességgel hiányzott a múlt csütörtökön, amikor a jegybankelnök terveit részletezte, holott sokak szerint az ösztönző programot akár az MFB-re is szabhatták volna. Szóba kerülhetett volna az MFB-hez tartozó garanciaintézmény, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vagy épp az uniós pénzek kiegészítésének finanszírozásában eddig is nagy szerepet játszó MV Zrt. szerepvállalása a programban, ám akkor a banknak nem osztottak lapot. (Az MFB a fejlesztési tárcához tartozik, így Matolcsy György korábban, nemzetgazdasági miniszterként nem felügyelte az intézményt.)
Meglehetősen furcsa helyzet állt elő azzal, hogy a fejlesztési bank képviselője azokkal a bankárokkal együtt ült a tárgyalóasztalhoz, akik számára a jegybank elérhetővé akarja tenni a nullaszázalékos kamaton biztosított forrást. Az MFB hitelezésének döntő részét a most bejelentett jegybanki konstrukcióhoz hasonlóan refinanszírozás keretében végzi: a kereskedelmi bankoknak olcsó forrást biztosít a kkv-hitelezésre. A pénzintézet forrásbevonása az eddigi hírek szerint biztosított; ahhoz, hogy a vállalkozásokat kiszolgáló bankoknak olcsó forrást tudjon biztosítani, állami árfolyamgaranciát vehet igénybe. Szakértők szerint különös lenne, ha az MFB nulla százalékon venne fel refinanszírozási hitelt, majd azt az eddigi gyakorlatnak megfelelően olcsó forrásként továbbértékesítené banki és hitelfolyósító partnereinek.
Ami tudható: az MFB-hitelprogramok esetében a bank 1−5,8 százalékos refinanszírozási kamatot számít fel kereskedelmi banki partnereinek. Ha valóban arról van szó, hogy a pénzintézet bejelentkezik az olcsó jegybanki forrásokért, akkor sokak szerint a direkt hitelezési tevékenységet akarja felfuttatni. Erre már korábban is számos alkalommal tett célzást az MFB, miután nem volt elégedett a partnerbankokkal, amelyek inkább saját, drágább hiteleiket ajánlják a vállalkozásoknak a refinanszírozott hitelekkel szemben. A banki válasz erre minden esetben az volt, hogy a korábbi években kelendőbb volt az MFB-hitel − a bank kiegyensúlyozott partnerkapcsolatra törekedett a hitelintézeti partnerekkel, de maga is sokkal többet tett a hitelprogramok népszerűsítése érdekében. Hogy jelenleg milyen az MFB teljesítménye, az egyelőre nem tudható, mivel a bank többszöri kérésünkre és Baranyay László elnök-vezérigazgató személyes ígérete ellenére sem adott számot a hitelprogramokban tavaly finanszírozott összegről.
Az esetleges direkt hitelezés mellett szólhat, hogy az MFB a közelmúltban vásárolta meg a Takarékbank többségi részesedését, s hetekkel ezelőtt kötött megállapodást a takarékszövetkezetekkel hitelprogramjainak egyszerűsített értékesítésére. Banki körökben nem zárják ki, hogy az MFB akár újabb pénzintézeteket is megvásárolna az állami banki koncepció kiteljesítése érdekében. Azt ugyanakkor nem tartanák túl elegánsnak, ha a fejlesztési bank ténylegesen célzottja lehetne az MNB hitelprogramjának.