Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este. A www.felvi.hu oldalon közzétett adatok alapján - államilag támogatott képzésben - az egyik legmagasabb pontszám, 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám egyébként már korábban ismert volt, mert mindhárom szak része annak a 16-nak, amelyen már korábban központilag meghatározták a ponthatárokat.

E 16 alapszakon és osztatlan képzésen összességében nem változtak az előre bejelentett ponthatárok, így például a gazdálkodás és menedzsment szakhoz - a ilyen képzést indító intézmények állami finanszírozású oktatásában - legalább 460 pont kellett, csakúgy, mint a nemzetközi gazdálkodási szakhoz.

Az ország jogászképzéseire 464 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány szakra 455-tel, kereskedelem és marketingre pedig 449-cel lehetett bekerülni.

Felfelé módosított a Corvinus

A Budapesti Corvinus Egyetemen azonban néhány szak esetében felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat, turizmus és vendéglátáshoz például 446-nál húzták meg a minimumot, szemben a más helyeken megállapított 428-cal.

Az előre nem ismert ponthatárú képzések közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes osztatlan képzésű tanárszakjaira - mint az most kiderült - még az előbb felsoroltaknál is több pont kellett, az ELTE matematika-spanyol tanári szakjára például 478.

A Corvinus kereskedelem és marketing szakára költségtérítéses képzésben is magas pontszám, legalább 470 pont kellett a felvételhez.

Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 432 pontnál, Debrecenben és Szegeden 407 pontnál, Pécsett pedig 401-nél húzták meg a határt.

Műegyetemi gépészmérnökképzésre minimum 392 pontra van szükség, de például mechatronikai mérnökire már 452 kell.

106 ezren jelentkeztek

Az idén 106 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba (ez a szám tavaly mintegy 95 ezer volt), ebből - első helyen - több mint 69 ezren alapképzésre, csaknem tízezren osztatlan képzésre, majdnem 22 ezren mesterképzésre, csaknem ötezren pedig felsőoktatási szakképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en, önköltséges képzésre 14 319-en adtak be kérelmet. Az előző évhez képest növekedés volt megfigyelhető minden képzési területen.

Összesen 358 ezer felsőoktatási helyre jelentkeztek, egy jelentkező átlagosan 3,4 jelentkezést adott be.

Növekedés volt megfigyelhető a tavalyihoz képest minden képzési területen. A kerekített adatok szerint agrárképzésre a felvételizők 6, bölcsészettudományira 8, gazdaságtudományira 16, informatikaira 7, jogira 5, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre 5, műszakira 16, művészetire 4, művészetközvetítési területre 1, orvos- és egészségtudományira 9, pedagógusképzésre 11, sporttudományi és társadalomtudományi területre egyaránt 4-4, természettudományi képzésre pedig 3 százaléka jelentkezett.

Megugrott a tanárszakok népszerűsége

A pedagógusképzésre felvételizők aránya 2010-hez képest 5-ről 11 százalékra emelkedett.

A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodás és menedzsment képzés áll, ezt követi a gépészmérnöki, a jogász-, a mérnökinformatikus- és az óvodapedagógus-képzés.

Mesterképzésre 2700-zal, a felsőoktatási szakképzésre pedig 1300-zal jelentkeztek többen, mint tavaly. A legkedveltebb képzőhely - több mint 22 ezer felvételizővel - az ELTE, a második helyen, 14 ezer jelentkezővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.

A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hová vettek fel a ponthatárok megállapítását követően, a www.felvi.hu e-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. A dokumentumról, amint az elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben tájékoztatja a jelentkezőket.