A nemzetgazdasági tárca szerdán közli a decemberei előzetes államháztartási adatokat, a végleges számokat pedig a hónap második felében, ám ezt megelőzve már a múlt héten bejelentette a tárca vezetője, hogy az államháztartás pénzforgalmi 2013-as pénzforgalmi hiánya 929,2 milliárd forint lett. Az NGM még tavaly szeptemberben is 29 203 milliárd forintos GDP-t jelezett előre 0,9 százalékos növekedés mellett, ezzel számolva a tavalyi pénzforgalmi hiány némileg meghaladja a GDP három százalékát.
Elképzelhető, hogy a 0,9 százaléknál némileg nagyobb lett a növekedés tavaly, így a pénzforgalmi - vagyis a tényleges finanszírozási igényt mutató - hiány a GDP három százaléka alatt maradhat. Az uniós statisztikában megjelenő úgynevezett eredményszemléletű hiányt a kormány 2,2-2,7 százalék közé várja, vagyis már harmadik évben sikerült a három százalékos hiánycélt teljesítenie a magyar kormánynak, amire korábban nem volt még példa. A 2011-es GDP 4,3 százalékára rúgó többlet az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon elszámolása miatt lett ilyen kedvező - annak ellenére, hogy a folyó hiány kifejezetten magas volt abban az évben.
Milyen prognózishoz képest?
Az érem másik oldala viszont korántsem csillog oly fényesen: a magyar államháztartás gazdálkodása ugyanis áttekinthetetlen, kiszámíthatatlan, az NGM még arra sem vállalkozik - 2010 óta -, hogy akár a következő hónapra közelítő hiányprognózist adjon. A nemzetgazdasági miniszter szerint az év végi 929,2 milliárd forintos hiány mintegy 200 milliárd forinttal lett alacsonyabb a várakozásoknál, ám valójában a tárca nem közölt semmilyen várakozást. A tavalyi költségvetést év közben nyolc alkalommal módosította a kormány, illetve a parlament - ez épp eggyel kevesebb alkalom, mint 2012-ben. A 2013-as költségvetési törvény utolsó módosítását december 9-én szavazta meg a parlament. Abban a hiánycélt 1125 milliárd forintra emelte a kormány - ehhez képest lett 200 milliárd forinttal alacsonyabb hiány alig 20 nap múlva.
| Éves | December | EDP-egyenleg a GDP %-ban | |
| 2006 | -2056,4 | -316,6 | -9,4 |
| 2007 | -1291,4 | 48,0 | -5,1 |
| 2008 | -910,6 | 65,1 | -3,7 |
| 2009 | -924,9 | 199,6 | -4,6 |
| 2010 | -869,8 | 434,9 | -4,3 |
| 2011 | -1734,4 | -486,5 | 4,3 |
| 2012 | -607,5 | 84,2 | -2,0 |
| 2013 | -929,2 | -52,9 | -2,7 |
| 2014 | 984,6 | - | -2,9 |
| Forrás: NGM,KSH | |||
Nagyon furcsa lett a december
A 2013-as hiányt eredetileg 841,8 milliárd forinttal fogadta el a parlament, vagyis az év végén ennél 87,4 milliárd forinttal nagyobb lett a deficit. Még nagyobb a diffierencia az egy évvel korábbihoz képest: 2012-ben a hiány rekordmélységbe zuhant, 607,5 milliárd forintra. Ezzel szemben a kiugróan magas 2011-es hiányhoz képest - amikor a deficit 1734,4 milliárd forint volt, amit a "szokásos" folyó hiányon túl a Mol 21,2 százalékos részvénypakettjének megvásárlása, az önkormányzatok, a MÁV Zrt. konszolidálása, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tőkéjének emelése, valamint egy nagyobb összegű áfa-visszatérítés okozott amire egy bírósági ítélet kötelezte az államot - számottevő a javulás. A 2011-es kiugró hiányt nem számítva a tavalyi 929,2 milliárdos mínusznál nagyobb deficit utoljára 2007-ben keletkezett a magyar államháztartásban.
A múlt pénteki tájékoztatón az is kiderült, hogy a decemberi hiány 52,9 milliárd forint lett, ami szintén sajátos, hisz az év utolsó hónapja a nagy adóbevételeknek köszönhetően rendre többlettel zár. Ekkor fizetik be a cégek a társasági adót, áfát, baleseti és biztosítási adót, tranzakciós illetéket - ezek eredőjeként több tízmilliárdos többlet szokott összejönni. Az utolsó havi hiány mégsem túl meglepő a decemberre időzített kiadások fényében: akkor számolták el a takarékszövetkezetek 135 milliárdos tőkeemelését, valamint a Mol Nyrt.-nek visszajáró 35 milliárd forint visszajáró bányajáradék kifizetését is.