Teljesül az három százalék alatti hiánycél - olvasható az NGM közleményében, amiből viszont az derül ki, hogy ez egyre nehezebb lesz. Augusztusban ugyanis újabb 110 milliárd forinttal nőtt a deficit, amely így 961,2 milliárd forint lett, ami az éves hiánycél 112 százaléka. A kormány épp a hétvégén terjesztette be az újabb költségvetési módosítását, amely tovább növeli az idei kiadásokat. A kormány által a napokban beterjesztett költségvetési módosító javaslat szerint a központi költségvetés idei hiánya 1050 milliárd forint lesz, ha majd elfogadják. A képet tovább árnyalja, hogy a nyár elején elfogadott tranzakciós-adóemelés épp most kezd termőre fordulni - tehát a következő hónapban nőhetnek a bevételek, így lassulhat a hiány növekedése. Az, hogy az év közepén a hiány meghaladja az éves tervet nem is olyan meglepő, ugyanis a nagy bevételek decemberben teljesülnek (szja, társasági adó és újabban a tranzakciós illeték)

A kormány várakozásainak állítólag megfelelnek az augusztusi hiányadatok - az NGM évek óta nem közöl semmilyen prognózist, így minden hónapban utólag leírják, hogy a hiányszám nem lepte meg őket. A mostani közlemény szerint a mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások - a decemberi hónapra előre jelzett igen jelentős többlettel együtt - alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél.

Augusztusban az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 137,4 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,4 milliárd forintos többlettel zártak. Az államháztartás központi alrendszerének 2013. augusztus végi hiánya így 961,2 milliárd forintra teljesült. A kormány várakozásai szerint december hónapban jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, amely hozzájárul az éves hiány elvárt szinten tartásához.

Augusztus végéig magasabb összegben alakultak ugyanakkor egyes adóbevételek is, pl. a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek. Ki kell emelni azonban azt is, hogy egyszeri, nagy bevételi tételek még az év hátralévő részében fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt - négy ütemben történő - befizetés része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is. A három mobilszolgáltató a múlt héten állapodott meg a hírközlési hatósággal a frekvenciahasználati-jogosultság 2022-ig történő meghosszabbításáról.

A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés augusztus végi kiadásai mintegy 915 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások és a lakásépítési támogatások is. Mindez több száz milliárd forinttal megnövelte a központi kiadásokat.

A kormány a szerkezeti átalakítások miatt bekövetkezett változásokkal párhuzamosan a jövőben is minden eszközzel azon dolgozik, hogy a 3 százalék alatti hiánycél teljesüljön - olvasható a közleményben.

 

Az államháztartás egyenlege(milliárd forint)
Január-augusztusAugusztuséves egyenleg
2001-202,6-51,3-454,9
2002-658,7-109,4-1616,2
2003-707,6-105,7-1054,3
2004-93,6-93,6-1284,1
200593,1-30,0-984,4
2006-1386,9-134,9-2056,4
2007-982,3-69,2-1291,4
2008-673,2-91,9-910,6
2009-913,5-97,7-924,9
2010-1081,4-83,9-869,8
2011-1544,6-50,1-1734,4
2012-559,5-122,0-576,2
2013-961,2-110,0-879,8
Forrás: PM,NGM