A kamatvágás folytatását várják az elemzők az MNB jövő keddi ülésén, bár az ezzel kapcsolatos előrejelzések szokatlanul nagy szórást mutatnak. Nem véletlenül, hiszen a legutóbbi 25 bázispontos csökkentéssel elvileg a piac és a szakértők által eredetileg várt 4 százalékos célhoz ért a kéthetes jegybanki kötvények után fizetett kamatráta. A múltkori ülést követő jegybankelnöki komment viszont azt sejtette, hogy folytatódni fog a sorozat, ám annak üteme kisebb lesz az előzőeknél. Most a szakemberek − bár különböző eszközökkel − azt próbálják eltalálni, hogy a keddi ülést követően mekkora ütemben várható még folytatás.
A nemzetközi és hazai megkérdezett szakértők által adott értékek mediánja a 10 bázispontos vágáshoz van közel, vagyis azt mondhatjuk, most ezt várják az elemzők és egyébként ilyesmit is áraz a piac. Ám ha a fundamentális külső és belső környezet vizsgálatából indulunk ki, akkor ennél sokkal szélesebb körű várakozások is indokolhatóvá válnak.
Eltérő elemzői álláspontok
A Bloomberg által kilenc elemző megkérdezésével készített előrejelzés szerint 10 bázisponthoz lehet közelebb a vágás mértéke. Érdekes, hogy a megkérdezettek közül a külföldi szakemberek többsége jósolta inkább a 10 bázispontot, míg a hazai elemzők között nagyobb volt a szórás, volt, aki 20 vagy 25 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartott. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője 10 bázispontnál nagyobb vágásra lát még teret, de hozzáteszi: az is feltételezhető, hogy most már nem 25 bázispontonként halad előre a jegybank.
Ezt várja a piac
A piac is hasonlót áraz, jelenleg 15 és 25 bázispont közé várják a bejelentést. Németh Dávid egyébként a legtöbb elemzőnél valamivel visszafogottabban látja a kamatpálya lefutását, szerinte − elsősorban külső okok miatt − a 3,5 százalékos szintig nem jut el a sorozat, hanem valahol 3,75 százalék környékén fog véget érni. A hazai körülmények egyébként megengednék, hogy messzebbre jusson a kamatcsökkentési ciklus, hiszen a legfrissebb makroadatok − akár a vártnál gyengébb növekedés vagy az alacsony infláció − lehetővé teszik a további monetáris lazítást. Ráadásul − mondja Németh − hosszabb távon sem látszik fundamentális igény a szigorításra, jövőre például szinte végig 3 százalék alatt marad az infláció, vagyis most elsősorban a stabilitási kockázatok, illetve a külső környezetben beálló változás határozza meg a kamatpálya irányát.
A stabilitási kockázatok közül Németh a bankrendszert említi, ahol a hitelportfóliók minősége továbbra is romlik, ez pedig nemzetgazdasági szinten jelenthet kockázatot. A külső környezetben a Fed várható idei monetáris finomhangolására lesznek érzékenyek a feltörekvő piacon aktív befektetők, ami már most is érezteti hatását a hozamgörbe emelkedésében. A jegybank elnökének legutóbbi közleményei is arra utaltak, hogy a kamatvágási ciklus vége felé még látnak teret további csökkentésre és ebben a szakaszban kamatvágási szünetek helyett inkább 25 bázispontnál kisebb vágásokkal lassítanák a lazítás ütemét − hívja fel a figyelmet Trippon Mariann, a CIB elemzője, aki szerint a kommentárok arra is utaltak, hogy a korábbiaknál határozottabban szeretnék befolyásolni a piaci várakozásokat. Mindezek alapján augusztusban egy 10 bázispontos csökkentést tart valószínűnek, és a piaci folyamatok függvényében akár 3,5 százalékig csökkenhet az alapkamat még az idén. Jövőre viszont ennél magasabb kamatszintre számít Trippon, mint mondja, egyébként nem kizárólag a külső (fejlett piaci) monetáris politikával kapcsolatos várakozások miatt.
Látszik a kamatpálya vége
Benne van viszont a pakliban most a kivárás is Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint, bár azt mondja, ha jósolnia kellene, legnagyobb esélyt egy 10 bázispontos vágásnak adna. Szerinte azt most még nem lehet látni, hogy mikor és hol ér véget a kamatcsökkentési ciklus, de két irányban azért lehet találni igazodási pontokat. Az egyik, amit a monetáris tanács is jelzett, hogy amíg az inflációs környezet ilyen kedvező, vagyis a várható áremelkedési pálya a jegybanki cél alatt marad, addig van tere a további vágásoknak. A másik a piaci környezet, ahol viszont egyértelműen fogy a levegő − hívja fel a figyelmet Forián-Szabó, aki szerint a pénzügyi stabilitási indikátorok többsége romlást mutat. Ennek nem feltétlenül hazai okai vannak, hanem a bizonytalanabb nemzetközi hangulat a kamatozó eszközöktől elvárt hozamok emelkedését okozza világszerte, aminek hatása a magyar hosszú oldali kötvényhozamokon is látszik. A hozamgörbe rövid oldalán egyelőre nem érződik a bizonytalanság, de a külföldi eszközökhöz viszonyított kamatelőny további olvadása növelheti a forint sérülékenységét. A szakember azt mondja, lehet még némi tere a vágásnak, de ha nem javul a nemzetközi befektetői klíma, akkor már nagyon közel járhatunk a kamatpálya aljához.