November végén 46,8 milliárd forinttal tartoztak a magyar kórházak szállítóiknak, a lejárt adósság állománya év végére 31,4 milliárd forinttal csökkent, így 15,4 milliárdos adóssággal (bő kétmilliárddal többel, mint 2017-ben) indíthatták 2018-at a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár novemberben bejelentette, hogy a kormány 54,6 milliárd forintot hagyott jóvá a kórházak adósságának rendezésére - igaz, azt is hozzátette, hogy ebből a pénzből nem csak a 30 napon túl lejárt adósság rendezhető.

Kapcsolódó

Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a konszolidáció bejelentésekor 44,8 milliárd forintos működési és ösztönzési támogatásra pontosította az összeget, a különbözetet a struktúra átalakításra és a tételes finanszírozású gyógyszerekre fordítható összeggel magyarázta.

A konszolidáció kapcsán arról is szó esett, hogy a kórházaknak juttatott pénz nagyobbik részét nem az adott intézmény adóssága alapján számolták ki, hanem egy szempontrendszer szerint súlyozták az egészségpolitikai célokat. (Korábban többször elhangzott, a gazdálkodás hatékonyságát is jutalmazzák ilyenkor.) Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy lesznek olyan intézmények, amelyek több pénzt fognak kapni, mint amennyi az adósságuk.

Mire jutott és mire nem?

Arról viszont nem beszélt, hogy olyan kórházak is lesznek, amelyeknek a 30 napon túl lejárt adósságára sem jut elegendő forrás. A MÁK legfrissebb, 2017. december 31-i  részletes adataiból ugyanis kiderül, a 15,4 milliárdos maradék adósságból 3,2 milliárd 60 napon túli lejáratú, a 30-60 nap között távon lejárt számlák értéke pedig meghaladja a 4 milliárd forintot. További 8,1 milliárd forint fizetési határideje decemberben kevesebb mint 30 napja járt le - ez az a sáv, amelynek a konszolidálása mindig feledésbe merül, s amely azóta már bőven átkerülhetett a 30-60 nap között lejártak csoportjába.

Lehetséges persze, hogy pusztán az adósságrendezés technikai gépezetébe csúszott homokszemek akadályozták a 30 napnál régebbi tartozások lenullázását, mindenesetre két intézménynél - Péterfy Sándor utcai kórház, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórház - is sikerült egymilliárdot meghaladó, vagy azt majdnem elérő adósságot hagyni 2018 januárjára.

Az adatok szerint a legnagyobb konszolidációs összeget a Honvédkórház kaphatta, az intézmény adóssága 4,4 milliárddal csökkenve nullára redukálódott, a még novemberben átütemezett 2,7 milliárdot is egy az egyben eltüntetve.

Mi köze a beszállítóknak a kórház gazdálkodásához?

Az adósságrendezés mindenképpen pozitív fejlemény, ugyanakkor szomorú, hogy a kintlévőségekért alkudozni kellett, pedig azok kifizetése nem kegy, hanem az elvégzett szolgáltatás, leszállított termék ára, ami szerződésben foglalt határidő szerint jár vagy legalábbis járna a beszállítóknak - mondta lapunknak a cégeket képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László. A zökkenőmentesebb, kiegyensúlyozottabb működés érdekében érdemesebb lenne év közben is konszolidálni, ezzel elkerülhető lenne az év végi pénzosztást kísérő feszültség - tette hozzá a szakember.

Álláspontja szerint az a kiindulópont sem elfogadható, hogy a konszolidációs támogatást a kórházak gazdálkodásának hatékonyságához szabják, hiszen erre a beszállítóknak nincs ráhatása. Mint fogalmazott, nem a kórházakat kellene konszolidálni, hanem a cégeket kifizetni.

Arra a gyakran hallott felvetésre reagálva, hogy a beszállítók úgyis beárazzák a késedelmes fizetést, Rásky úgy vélte, megfelelő közbeszerzési kiírások esetén lenne mód az árazásról tárgyalni. Ugyanakkor azt is hozzátette, az orvostechnikai eszközök piaci ára Magyarországon még mindig olyan alacsony, az európai szint alsó harmadába tartozik, hogy a cégek képtelenek a késedelmes fizetés miatti kényszerűségből felvett hitelek költségeit beárazni.

(Ez kiütheti Magyarországot, meghökkentő felmérés jött - ezt olvasta már?)

A nyitókép forrása: Shutterstock.