A portál beszámolójában emlékeztet rá, hogy korábban Lázár János a Miniszterelnökség államtitkára arról számolt be, hogy az EB illetékes képviselőit több alkalommal is tájékoztatták, akik semmilyen észrevételt nem fogalmaztak a tervezett beruházással összefüggésben, illetve nem volt szó arról sem, hogy vizsgálat indul a kérdésben.
Az EB képviseletében Chantal Hughes szóvivő a hvg.hu-t úgy tájékoztatta, hogy "hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az EB. Hozzátéve: "ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az EU gazdaságpolitikájának alapját jelentik". A kapott információk szerint az Energiaügyi Főigazgatás szintén vizsgálatra készül a pályáztatás elmaradása miatt.
A lap emlékezetet rá: komoly meglepetést keltett az orosz beszállító versenyeztetés nélküli kiválasztása, ugyanis korábban a magyar kormány is nemzetközi tenderről kommunikált. Nem érhető el az a megvalósítási tanulmány, amire alapozva a kormány meghozta döntését. A korábbi frakcióülésen az hangzott el, hogy "kilowattóránként 12-13 forintért lehet majd áramot termelni tartósan Pakson, ami meg fogja érni".
A vizsgálat közeli megindulása meglepetést okozott a kormányban is, mert ott arra számítottak, hogy Brüsszel csak a munkálatok konkrét megkezdésekor vizsgálja majd, hogy közbeszerzés útján választják-e ki a kivitelezőket. Az EB illetékes szervei már a január közepi bejelentést követő sajtómegkereséseknél is jelezték, hogy megvizsgálják a megállapodást. Akkor kiemelték, hogy Magyarország atomerőmű-építési terveit csak az Euratom-szerződés alapján vizsgálták, ami nem gazdasági, hanem biztonsági szempontból szabályozza a nukleáris energiatermelést. E szempontból nem találtak kivetni valót a magyar-orosz megállapodásban.