Támogatandó, hogy a készpénzfizetés helyett az átlátható banki tranzakciók felé próbálja terelni a vállalkozásokat a kormány, azonban a módszerrel már nem feltétlenül értünk egyet - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte azzal, hogy a kormány minden egyes ATM használatnál 3 ezrelékes tranzakciós illetéket vetne ki a készpénzfelvételre, tulajdonképpen megbírságolják a vállalkozásokat, így pedig akár az eredeti tervvel ellentétes hatást is kiválthatnak. Egyetértett ezzel Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke is, aki szerint bár nem egy nagy összegről van szó, "de az évi több száz csekket összeadva, akár meg is nehezítheti néhány kisebb, családi vállalkozás életét".

Dávid azt javasolta a kormánynak, hogy először a feltételrendszert építse ki a banki tranzakciók mindennapossá tételéhez: "ne rögtön az illetékkel, hanem az infrastruktúrával kezdjenek, hogy az országban mindenki számára elérhetőek legyenek ezek a szolgáltatások, mivel ez ma még hiányzik".

Kérdés az is, hogy a lépés mennyire segíti a gazdaság kifehérítését. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint semennyire, mivel amikor először kivetettek illetéket a különböző tranzakciókra, az pont az ellentétes irányba, a készpénzes fizetés felé terelte a vállalkozásokat, így a mostani változtatás maximum annak a lépésnek a negatív hatásait egyenlíti ki.

Kedvezményes hitel kellene

A kormány egy másik terve szerint be kell majd építeni a pénztárgépekbe egy online kapcsolatot a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé. Ezzel a lépéssel az áfaelkerüléseket mérsékelnék és a terveik szerint akár 95 milliárd forinttal is javítaná a kormány költségvetési helyzetét. Miután az áfából jövő pénz az állam legnagyobb bevételi forrása, ezért teljes mértékben érthető a kormány ez irányú terve, de nem mindegy milyen eszközzel valósítják meg - mondta Dávid, majd hozzátette, hogy azt el kell kerülni, hogy ezáltal nőjenek a vállalkozások terhei. (Arra vonatkozóan, hogy az ehhez szükséges beruházás mennyibe kerül, még folynak a számítások - ismerte el kérdésre válaszolva Matolcsy is.) A főtitkár a kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kormány hogyan számolta ki a tervezett 95 milliárd forintos bevételt.

Amikor bevezették a pénztárgépeket, akkor a kedvezményes hitelekkel támogatták a kisebb cégeket - közölte Kassai, aki szerint ez jelentősen csökkentette a költségeket, így a reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ismét gondol erre a kormány. Ugyanakkor Rolek arra hívta fel a figyelmet, hogy kétséges az elképzelés hatékonysága, mivel azok, akik a visszaéléseket elkövetik, általában be sem ütik a pénztárgépbe az adott vásárlást. Éppen ezért nem vár sokat a javaslattól az MGYOSZ alelnöke, aki azt is elmondta, hogy a rendkívül magas áfa miatt alapból kemény fába vágta a fejszéjét a kormány, hiszen ekkora mérték mellett nehéz javítani az áfabefizetési hajlandóságon.

Nagy pénztárgép lesz az adóhatóságból

A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénztárgépekben jelenleg kötelező úgynevezett "fekete doboz", a pénztárgép működésének adatai, közvetlenül és azonnal a NAV-hoz jutnak - írja közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely szerint így az adóhatóság "egy nagy pénztárgép" lesz, kockázatossá téve a pénztárgépbe ütött bevételek eltitkolását. Az OKSZ is kiemelte, hogy továbbra is gondot fog okozni a feketézésnek az az ága, ahol a kétes ügyleteket sem a beszállítók számlaadása, sem a pénztárgépek nyugtaadása vagy számlaadása nem kíséri.
Az országban egyébként összesen 400 ezer pénztárgép működik, nem csak a kereskedelemben, hanem egy sor szolgáltató területen is.